eur:
411.1
usd:
395.19
bux:
79283.92
2024. november 22. péntek Cecília
Leszkovszki Tibor (MSZP) és Sándorffy Ottó (FKGP) elhunyt volt országgyűlési képviselőkre emlékeznek az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. november 29-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

A házelnök beszéde körül forgott a napirend előtti felszólalások nagy része

Kövér László lemondását sürgeti az ellenzék, mert a fideszes házelnök egy hangfelvétel alapján nemzetbiztonsági veszélynek tartja az ellenzéket és erről titkosszolgálatok vezetőit is igyekezett meggyőzni. A kormány szerint Kövér László szavait kiforgatták. Szóba került még a nők elleni erőszak és kiderült, hogy kedden már szavaz is a Parlament a gyermekvédelmi népszavazási kezdeményezés három kérdéséről.

A házelnököt bíráló ellenzéki politikusok sorát a Párbeszéd képviselője nyitotta meg. „Kövér László már tavaly arról próbálta győzködni a nemzetbiztonsági szolgálatok, titkosszolgálatok vezetőit, hogy a Magyarországra leselkedő legnagyobb nemzetbiztonsági veszély, az az ellenzék lenne” – fogalmazott Tordai Bence.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint Kövér László szavait kiforgatták, ugyanis, mint fogalmazott, a házelnök nem politikai szereplőket nevezett meg kockázatként, hanem azt a politikai helyzetet, hogy két egymást kizáró állam- és nemzetkép létezik a politikán belül. Úgy fogalmazott, hogy a magyar politika egy része az önfeladó állam és az önmarcangoló nemzet jegyében cselekszik – tette hozzá Dömötör Csaba hangsúlyozva: „ha önökre ez nem jellemző, akkor ne vegyék magukra”.

A DK-s Varga Zoltán szerint a házelnöknek erkölcsi kötelessége lenne lemondani. Véleménye szerint új szintet lépett a gyűlöletpolitika. „Kövér Lászlót semmi nem jogosítja fel arra, hogy nemzetbiztonsági veszélynek nevezze az ellenzéket és annak szavazóit, amelyek jövő áprilisban leváltják a jelenlegi korrupt rendszert” – hangoztatta.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint lejáratókampány zajlik Kövér László ellen. Hozzátette: az ellenzéki pártok voltak azok, amelyek 2010 előtt a nemzetbiztonsági szerveket külföldi ügynökök előtt „kinyitották”, és hazudtak a választópolgároknak, majd amikor a választók kifejezték nemtetszésüket, lovasrohamot vezényeltek ellenük.

A szocialista Tóth Bertalan is ezt a vasat igyekezett forróbbra ütni, mondván, a házelnök kijelentése átlépett egy vörös vonalat: hangfelvétel van arról, hogy az Országgyűlés elnöke a Fidesz politikai ellenfeleire uszítja a titkosszolgálatokat. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára ugyanazt válaszolta neki, mint kollégái a többi ellenzéki képviselőnek. Azt mondta, Kövér Lászlótól nem hallottak újdonságot; az ellenzék azon háborodik fel, hogy a kormány „szuverénül gondolkozik”.

A jobbikos Brenner Koloman és Dömötör Csaba államtitkár ugyanezt a kört futotta le.

Nők elleni erőszak

Az LMP-s Hont Krisztina a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés múltheti világnapjának apropóján az áldozathibáztatás elkerülésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Az ellenzéki politikus a menedékházak és a társadalmi célú hirdetések számának növelése, valamint a büntetési tétel szigorítása mellett az elkövetők terápiára kötelezését is szorgalmazta. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában felsorolta a kormány intézkedéseit a témában elfogadott törvényektől az áldozatsegítő telefonvonalig és központokig.

Simicskó István kereszténydemokrata frakcióvezető az oltási akcióhét eredményeit ismertette: „784 000 polgártársunk oltásra történt meg, ebből 643 000 fő a 3. oltást is megkapta, sőt örömteli, hogy 96 000 eddig oltatlan ember vállalta az oltást”. Fontosnak nevezte, hogy a kormány az oltási akcióhetet meghirdette, és annak a sikerét látva az tovább folytatódik ezen a héten is. Rétvári Bence államtitkár válaszában az ellenzéket bírálta, amely szerinte ott akadályozza a járvány elleni védekezést, ahol csak tudja.

Kocsis Máté fideszes frakcióvezető a budapesti Városháza eladásának állítólagos tervéről beszélt, amelynek alapján arra jutott, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egy „butaságokat beszélő alkalmatlan balfék”, akiben csalódtak a budapestiek. Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára a rendszerváltás utáni privatizációkat olvasta az ellenzék fejére napirend előtt. Közölte: 2010-től 6093 milliárddal növekedett az állami vagyon, jelenleg 17 ezer 744 milliárd forint, úgy, hogy a kormány közben kifizette az önkormányzatok adósságát, és segített a családoknak is.

Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Döntött a kormány a különadókról – Mit jelent ez a Mol számára?

Döntött a kormány a különadókról – Mit jelent ez a Mol számára?

Sok Mol-befektető által várt (és talán rettegett) nap jött el tegnap, döntött ugyanis a kormány a 2025-ben is érvényben maradó különadók ügyében. Egyebek mellett döntés született a Brent-Ural különbözetre kivetett különadóról, az árbevétel-arányos adótételről és az extra bányajáradékról is, cikkünkben megnézzük, hogy összességében mennyire számítanak meglepőnek a kormány döntései, illetve azt is, hogy mit jelent mindez a Mol számára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×