Hozzájárult a parlament kedden a magyar katonai szerepvállaláshoz a Száhel-övezetben, emellett ellenzéki képviselők kezdeményezésére jóváhagyta, hogy választás napján is lehessen országos népszavazást tartani.

A parlament 134 igen, 48 nem szavazattal és négy tartózkodás mellett a kormány javaslatára elfogadta az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosítását. A javaslat egyes fogalmak összhangjának megteremtését célozta a jogszabályokban, ugyanis az alaptörvény kilencedik módosítása szerint

2023 júniusától a különleges jogrendi időszakok száma hatról háromra csökken.

A törvény módosítja a rendőrségről, a vízgazdálkodásról, a nemzetbiztonsági szolgálatokról, a minősített adat védelméről, a katasztrófavédelemről és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló jogszabályokat.

Az Európára nehezedő illegális migrációs nyomás csökkentése érdekében

Magyarország katonákat küld Maliba és Nigerbe

- döntött az Oszággyűlés. Az ezzel kapcsolatos, a Takuba alkalmi harci kötelékben történő magyar katonai szerepvállalásról szóló országgyűlési határozatot 154 igen, két nem szavazattal és 30 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

Az Országgyűlés hozzájárult, hogy a Magyar Honvédség a francia haderővel közreműködésben, a Barkhane-művelet részét képező Takuba alkalmi harci kötelékben Mali és Niger területén tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok lásson el.

Az országgyűlési határozat szerint a honvédség a misszióban legfeljebb 80 - váltási időszakban 160 - fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenssel vehet részt 2023. december 31-ig.

Az Országgyűlés ellenzéki kezdeményezésre változtatott az országos népszavazás eljárásán és egyes választási tárgyú törvényeken. Szabó Tímea (Párbeszéd) javaslatát

az országos népszavazási eljárás módosításáról 183 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés.

A jogszabállyal eltörölték azt a korlátozást, miszerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő 41 napon belüli időpontra.

A képviselő a választási eljárás költséghatékonyabb lebonyolításával indokolta a módosítást, tekintettel arra, hogy 2022-ben országgyűlési választás és több népszavazás is várható.

A független Volner János által benyújtott, az egyes választási tárgyú törvényeket módosító jogszabályt 134 igen, 49 nem szavazattal fogadta el a parlament. A törvény kapcsolódik Szabó Tímea előterjesztéséhez, biztosítja annak gyakorlati-technikai feltételeit, hogy az országgyűlési választással azonos napon megtartható legyen az országos népszavazás is.

Rendelkezik arról, hogy

ha több választást azonos napon kell megtartani, azokat egy, közös eljárásban kell lebonyolítani.

A normaszövegben a névjegyzékkel, az átjelentkezéssel, a szavazólap tartalmával, a jogorvoslattal kapcsolatban szerepelnek szabályok.

A parlament négy nemzetközi szerződés kihirdetéséhez is hozzájárult.

A képviselők elsőként a New Yorkban kelt, és 1965-ben kihirdetett Egységes Kábítószer Egyezmény módosításának kihirdetéséről döntöttek, majd szavazataikkal támogatták a Bécsben aláírt, 1979-ben kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló egyezmény módosításának kihirdetését.

Az Országgyűlés ezzel a két változtatással összefüggésben később módosította a gyógyszertörvényt, egyebek mellett felvéve abba három új pszichoaktív anyagot.

A Ház ezt követően jóváhagyta az Európa Tanács kulturális örökséggel kapcsolatos bűncselekményekről szóló, Nikóziában, 2017-ben aláírt egyezményt.

A parlament ezután ratifikálta a Magyarország és Szlovákia államhatárán álló közúti határhidak és határútszakaszok üzemeltetéséről, fenntartásáról és rekonstrukciójáról szóló megállapodás első kiegészítését. Elfogadták a 2020-as költségvetés zárszámadását

Az Országgyűlés elfogadta a 2020-as központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt.

A képviselők 127 igen szavazattal, 54 nem ellenében hagyták jóvá a pénzügyminiszter erről szóló javaslatát.

Varga Mihály az indítvány parlamenti vitájában elmondta, a 2020-as költségvetés biztos alapot teremtett a járvány elleni védekezéshez és a gazdaság újraindításához. A tárcavezető kiemelte: az elmúlt másfél évet kimagasló küzdelem és teljesítmény jellemezte, így olyan eredményeket ért el az ország, amelyekre mindenki büszke lehet. Ezeket az eredményeket "annak ellenére vagy annak köszönhetően" értük el, hogy a baloldal sem a járvány elleni védekezésben, sem a gazdaság újraindításában nem vett részt - jegyezte meg.