Az Európai Unió 2022-től ugyan jelentősen korlátozza az antibiotikum-felhasználást, az állatgyógyászati termékek többé nem lesznek használhatóak a telepi higiéniai hiányosságok elfedésére, és preventív jelleggel se lehet őket bevetni, csak kivételes esetekben - emlékeztetett egy szakmai konferencián Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. ügyvezető igazgatója. Mint az Agrárszektor idézte, ezek elég kemény intézkedések, de Csitkovics Tibor szerint volt idő felkészülni ezekre a lépésekre. Az alacsonyabb antibiotikum-használat ráadásul alacsonyabb előállítási költségekkel is járhat, ha sikerül kiküszöbölni a betegségek negatív hatásait.

Egy tanulmány szerint 2050-re az antibiotikum-rezisztencia (AMR) miatti halálozás el fogja érni a 10 millió főt, vagyis többen fognak meghalni emiatt, mint rákban. Ezzel kapcsolatban a szakember felhívta a figyelmet, hogy az állattartók például találkoztak már antibiotikum-rezisztens szalmonella és e. coli baktériumtörzsekkel is. Ahogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egy vizsgálata kimutatta, hogy

ezek a rezisztens baktériumok a legkönnyebben az állati termékekkel kerülhetnek az emberi szervezetbe,

de táplálkozástól függetlenül is veszélyt jelentenek mindenkire.

Az antibiotikumok hozamfokozás céljából történő felhasználását már 2006-ban betiltották, 2022-től pedig a megelőzési célzatú felhasználás fog megszűnni.

A kezelési célú antibiotikum-használat pedig a jövőben erős állatorvosi kontroll alá fog kerülni, és várhatóan elsődlegesen a vakcinálás felé fog eltolódni.

A világon jelenleg több antibiotikumot használunk a haszonállatoknál, mint a humán gyógyításban.