Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Neumann-Mészáros Melinda székesfehérvári háziorvos oltáshoz készíti elő az AstraZeneca koronavírus elleni vakcináját Esze Tamás utcai rendelőjében 2021. március 17-én.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

LIGA-elnök az oltáskérdésről: nehezen feldolgozható élethelyzet

Nehéz helyzetbe kerültek a munkáltatók a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételének lehetőségével, mivel egyszerre kell mérlegelniük gazdasági és foglalkozás-egészségügyi szempontokat – mondta az InfoRádiónak a LIGA Szakszervezetek elnöke. Mészáros Melinda szerint továbbra is sok a szabályozatlan munkajogi kérdés, és a döntést nehezíti, hogy több szektorban is nagy a munkaerőhiány.

Mészáros Melinda szerint nagyon furcsa helyzet alakult ki, hiszen a járványügyi adatok ismeretében a LIGA Szakszervezetek is további szigorító intézkedések meghozatalát tartaná szükségesnek, de ezalatt nem azt értették, hogy a jogalkotó a munkáltató jogkörébe telepítse annak eldöntését, hogy kötelezi-e a munkavállalókat a védőoltás felvételére vagy sem.

Mint hozzátette, a korábbi informális egyeztetések kapcsán egyértelművé vált, hogy ezt a munkáltatók sem tudják támogatni, hiszen nagyon nehéz felelős döntés hozni, amikor

a gazdasági érdekeik ütköznek adott esetben az egészségügyi kérdésekkel.

A LIGA elnöke úgy véli, maga a jogszabály számos kérdést nem rendez megnyugtatóan, gondolva itt például arra, hogy a kölcsönzött munkavállalókra milyen módon terjed vagy nem terjed ki annak hatálya, vagy mi történik az állandó megbízási szerződéssel rendelkezők kollégákkal, valamint mi a helyzet a jogviszony megszüntetésével kapcsolatban.

„Számos olyan ütközést is látunk, amikor a beoltottak aránya egy-egy területen sajnálatosan nagyon alacsony, ha azonban a munkáltató elrendeli a kötelező védőoltás felvételét, a szolgáltatás biztonsága kerülhet veszélybe” – fűzte hozzá.

Mészáros Melinda az InfoRádió kérdésére válaszolva közölte: a mai napon a versenyszféra tekintetében elmondható, legalábbis a LIGA látókörében,

nincs olyan munkáltató, aki kötelezné az oltás felvételére a munkavállalókat.

„Ez a mai napot jelenti, hogy holnap mi lesz, arról akkor kell majd beszélnünk” – jegyezte meg. Emlékeztetett, a munkáltatók már eddig is számos motivációs intézkedést vezettek be, próbálva ösztönözni a még nem oltakozott munkavállalókat – különböző juttatásokat biztosítottak a számukra, szabadnapot, egyéb bér és bér jellegű juttattatásokat – és inkább ezeket az ösztönzőrendszereket kívánják a jövőben is fenntartani. Annál is inkább, mert a munkaerőhiány olyan mértékű egyes területeken, hogy egyszerűen nem kockáztathatják a termelés és az üzemszerű működés biztonságát azzal, hogy kötelezővé teszik a védőoltást – magyarázta.

A LIGA elnöke megjegyezte, ez egy nagyon nehezen feldolgozható élethelyzet, hiszen minden olyan intézkedés megtételére, így az oltásra is szükség van, hogy megelőzzük a vírus további terjedését, de ez az intézkedés a jelek szerint összeütközésbe került a munkáltatók gazdasági érdekeivel, valamint számos olyan be nem oltott munkavállaló akaratával is, akik ennek ellenére nem kívánják az oltást igénybe venni.

Ami a közszolgáltatás területét illeti, Mészáros Melinda elmondta, jó néhány, a jogállási törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott esetében maga a jogszabály teszi kötelezővé a védőoltás felvételét. Ezeken a területeken, hasonlóan a versenyszférához, sok helyen találkozni létszámhiánnyal, ezért jó néhány kérdést tartogathat, hogy hogyan lehet végrehajtani megfelelő módon a kötelezést. A foglalkoztatottak egyébként sem látják egyértelműen tisztázottnak a saját helyzetüket, gondolva itt például a fizetés nélküli szabadság kérdéskörére, vagy hogy milyen módon szűnik meg a későbbiek során azoknak a jogviszonya, akik határidőn túl sem veszik fel ezeket az oltásokat – tette hozzá a szakember.

Megismételte: számos hiánytól szenved a jogszabály, miközben számos szolgáltatási- és üzemterületen elengedhetetlen a folyamatos szolgáltatás és termelés biztosítása, pedig éppen ezeken a területeken lehet alacsony az oltottság aránya a munkavállalók körében. Mészáros Melinda úgy véli, további felvilágosító kampányokat kellene indítani annak érdekében, hogy a munkavállalókat meggyőzzék arról, hogy minden tegyenek meg a saját és környezetük egészségének védelmében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×