Van olyan város, ahol hét háziorvos hiányzik a rendszerből - áll a GKI Gazdaságkutató közleményében. Emiatt a korábban is erősen túlterhelt háziorvosi rendszer működése erősen megnehezült, és jelentős gátjává vált a vírus elleni küzdelemnek.

A Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke szerint nem feltétlenül a fizetés a legnagyobb probléma, inkább a körülmények.

"5500 praxis van az országban, ezeknek körülbelül a 10 százaléka betöltetlen. Ezt a problémát nem lehet egyszerűen béremeléssel megoldani, a háziorvosi szakma nagy valószínűséggel nem elég csábító a fiatal orvosok számára, ennek az az eredménye, hogy az utóbbi években a háziorvosok átlagéletkora 58 év fölé került, körülbelül a harmaduk nyugdíjaskorú" - mutatott rá érdeklődésünkre Szabad Zoltán.

A háziorvosi praxisból való kiáramlás ráadásul a világjárvány alatt felgyorsult a beáramláshoz képest. Hogy miért?

"A háziorvosokról tudni kell, hogy tulajdonképpen kényszervállalkozók, praxisuk 99 százalékban úgy működik, hogy az önkormányzatok egészségügyi ellátási kötelezettségét helyi háziorvosokon keresztül teljesítik úgy, hogy megbízzák őket ezzel."

Hogy megéri-e egy fiatal orvosnak a magánegészségügyben próbálkoznia, arról azt mondta, "ez egyéni mérlegelés kérdése".

"Vannak jó és kevésbé jó praxisok, utóbbiak például túl kicsik, ezért nem üzemgazdaságos az üzemeltetésük" - mondta.

A hiány földrajzi megoszlásáról elmondta, a megyeszékhelyeken minden praxisban van háziorvos, de Budapesten és a kistérségekben (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) vannak praxisok, amelyeket nem tudnak betöltetni.

Szabad Zoltán szerint az átlátható képzés és a megfelelő anyagi ösztönző már nem elég, össze kell vonni bizonyos kis praxisokat, a szabályozáshoz pedig a megfelelő tudás birtokában kell hozzányúlni.