Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára szerint az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az idei tanév elején a nyolcadik osztályt végzetteknek nagyobb hányada választotta a szakképzést, mint az előző években. A kezdő tanulói létszám 84 500 volt, ami azt jelenti, hogy a kilencedik évfolyamon 6500-zal többen iratkoztak be, mint tavaly, mindamellett, hogy már 2020 is jobb évnek számított az azt megelőzőnél. Úgyhogy folyamatos felívelés látható, fogalmazott Pölöskei Gáborné az InfoRádió Aréna című műsorában. Emellett az érettségi utáni kétéves képzések is népszerűbbek: 26 500 tanuló volt idén, aki beiratkozott, 5 ezer fővel több, mint a korábbi időkben.

Százalékos bontásban a tavalyi évhez képest technikumban 12 százalékkal, míg szakképzőben 10 százalékkal növekedett a létszám, továbbá jelentősen növekedett az emelet szintű érettségit választók aránya. A szakember összehasonlításként azt is megjegyezte, míg a kilencedik osztályosoknak mintegy 39 százaléka a gimnáziumot, addig 41 százaléka a technikumot választotta, az egészet nézve pedig 61 százalék ment szakképzésbe.

„Tehát a kilencedikeseknek nagyobb aránya most már szakképzésbe jött”

– összegezte.

Pölöskei Gáborné ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy – a szakképesítések esetén – ne csak mennyiségről, hanem minőségről is lehessen beszélni, egyetértve azzal, fordulat mutatkozik, miszerint már nem kényszerűségből választják a diákok a szakképzést. Felidézte, hogy korábban elindult egy olyan folyamat, ami a szakképzésnek a leépülését jelentette, ide értve azt is, hogy nem kerülnek ki jó, minőségi szakemberek.

„A szándék az volt a változtatásokkal, hogy ezt mindenképpen megakadályozzuk” – hangsúlyozta. Emiatt a kilencedik osztályba érkező gyerekeket immáron három éve mérik magyarból és történelemből, és akik gyengébben teljesítenek, azok egyéni fejlesztésben részesülnek egész évben. A helyettes államtitkár hozzátette: tavalyelőtt az érintettek száma 11 ezer fő volt, tavaly 6800. Ezek a diákok úgy jönnek ki az általános iskolából, hogy nincs meg az a kompetencia, hogy kellő biztonsággal kezdjék el őket a szakmára oktatni.

Az egyéni fejlesztéseknek köszönhetően viszont – ami során kéthavonta mérik a kompetenciákat, és folyamatosan figyelve, külön tanítják a diákokat – nagyon biztatóak az eredmények, emelte ki. Amellett, hogy csökkent a kihullás a rendszerből, kevesebb a bukások száma is, ami azt jelzi, a fiatal hamarabb megtalálja a helyét és érdekli is az, amit tanul, „márpedig, ha az ember végzi a dolgát, akkor lényeges, hogy érdekelje, mert akkor tud minőségi munkát végezni”. A mérések továbbá arról is árulkodtak, hogy akik bekerültek, jobb tanulmányi átlaggal kerültek be – tavaly is, és a tavalyihoz képest az ideiek is igen jelentősen.

Változások a technikus képzésben

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy több új, eddig nem látott iránnyal bővül a technikusképzés Magyarországon. Pölöskei Gáborné emlékeztetett, a technikum ötéves képzést ad, és nincs lehetőség arra, hogy valaki előbb érettségizzen. Az első két év ágazati alapvizsgával zárul, amit egy három éven át tartó szakmai képzés követ, a vége pedig az érettségi, illetve a technikumi oklevélnek a megszerzése.

Újdonság viszont, hogy a technikumoknál lesz egy „elit alakulat” – emelte ki –, ami az okleveles technikusképzést takarja. Ennek esetében – egyetemi oktatók bevonásával – a hároméves szakmai képzés tartalmát összehangolják az egyetemi tanulmány tartalmával, így a gyerekek úgy végezhetik el a technikumot, hogy nemcsak érettségit és technikus oklevelet kapnak, hanem 30 egyetemi kreditpontot is, ami egy fél évvel rövidítheti le az adott egyetem képzési idejét számukra – magyarázta Pölöskei Gáborné. Kezdésként idén 26, jövőre pedig már 40 iskolában lesz okleveles technikusképzés.

Szintén ebben az évben indul először kreatív technikum, aminek három ága van:

• könnyűipar, ami magába foglalja a divatot, a divattervezést és a dizájnt,
• hang- és filmtechnika, miután Magyarországon a filmipar egyre jelentősebb, valamint
• a nyomdaipar és az ipari grafika

– sorolta a szakember. Mindez természetesen az oktatói gárda továbbképzését is igényli, de emellett együttműködésben állnak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel. „Folyamatosan velük dolgozunk és maguk az iskolák kiválasztásában is ők segítettek nekünk” – fogalmazott.

Pölöskei Gáborné a fentieken túl a pedagógiai technikumot is kiemelte, amit szintén izgalmas területnek tekint. Mint mondta, ennek a jogi hátterét már megteremtették, így a beiskolázás megkezdődhet, miközben a háttérben zajlanak a tartalmi fejlesztések. Ez ugyancsak egy ötéves képzés, ami leginkább egy pedagógiai szakgimnáziumhoz hasonítható, azonban míg utóbbinál 550 óra, addig a technikumi képzésben 8800 óra gyakorlat van.

Alternatív tanulói utak

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára a két-három éve indult, mára már törvényi szinten működő, a lemorzsolást megakadályozó, illetve a felzárkózást segítő programokkal – köztük a Dobbantó programmal és a műhelyiskolai képzéssel – kapcsolatban elmondta: az ilyen képzésekhez elsősorban mentortanárokra van szükség, mert ez egy egészen más világ. „Ezt tanulnunk kell, de rettentően nyitottak az iskoláink erre is” – tette hozzá.

A Dobbantó programban 550 gyerek kezdte el idén a tanulmányait, tavaly is körülbelül ennyien iratkoztak be, olyan gyerekek, aki betöltötték a 16. életévüket, de nem tudták elvégezni az általános iskolát. A program rettentően rugalmas: felmérik a kompetenciájukat és egyéni fejlesztéssel, kifejezetten kompetenciafejlesztéssel törődnek velük.

A bekerülést illetően Pölöskei Gáborné elmondta: a tankerületeket minderről tájékoztatják és részletes leírást adnak, hogy van ez a lehetőség, amivel mindenképp jó lenne, ha élnének, mert ez jó az iskolának és jó a gyerekeknek is. „Tele vannak sikertelenséggel, tele vannak rossz érzésekkel, ezért egy olyan biztos szakmát kellene nekik adni, amiben megtalálják a helyüket, a megélhetésüket” – emelte ki a helyettes államtitkár. Mint mondta, olyan programot állítottak össze, ahol nincsenek tantárgyak, hanem fél és két év között kompetenciafejlesztés történik, majd amikor a gyerek eléri a megfelelő szintet, amikor már szakmát lehet neki tanítani, átkerül egy műhelyiskolába, ahol egy mestertől vagy egy mentortanártól tanulhatja el az adott szakma gyakorlatát, ismeretanyagát.

Pölöskei Gáborné példaként említette, hogy az elmúlt évben a Dobbantó programban résztvevő 500 gyerekből fél év alatt 96-ot irányítottak át műhelyiskolába, ahol

a diákok már részszakmákat tanulnak, valamint az azokhoz kapcsolód szöveg- és matematikai ismereteket.

Végül, amikor az oktatójuk úgy ítéli meg, akár fél év, de legkésőbb két éven belül, vizsgát tesznek. Sőt, ha a diák utolérte magát, akkor bekapcsolódhat a szakképzés rendszerébe, ahol beszámítják a műhelyiskolában töltött időt, és megtanulhatja a rendes szakmát. „De neki kell rendelkeznie kompetenciákkal ahhoz, hogy szakmát tudjon tanulni. Vagy hogyha úgy hozza az élet, kimegy a munkaerőpiacra de már képzetten” – zárta szavait.