eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a nemzeti konzultációról tartott sajtótájékoztatóján Budapesten 2020. július 20-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Először a hitelmoratóriumról dönt a kormány

A nemzeti konzultáció eredményei alapján olyan döntések születnek majd, amelyek nagy és érezhető segítséget jelentenek több millió embernek. A kormány ezeket a döntéseket már előkészítette és hamarosan meg is hozza - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában

Dömötör Csaba azt mondta: az adók csökkentésén és a családok támogatásán alapuló kormányzati politikának erős támogatottsága van a nemzeti konzultáció eredményei alapján. Egyetértés van abban, hogy a koronavírus-járvány után nem tér vissza a rendes kerékvágásba az élet, ezért egyszerre kell védeni a munkahelyeket, támogatni a családokat, fenntartani a biztonságot. Emellett biztosítani kell, hogy az ország jövőjéről szóló legfontosabb döntéseket "mi magunk hozzuk, ne pedig mások".

A konzultáció azt is megerősítette, hogy a járvány utáni gazdasági növekedésből minden generációnak és társadalmi csoportnak részesülnie kell - tette hozzá.

Hozzáfűzte: először a hitelmoratóriumról várható bejelentés és

bár a bankok nem szeretnék, ha azt meghosszabbítanák, a kormánynak a konzultáció eredményei az irányadók.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítésének is megvan a társadalmi támogatottsága, ezért már csak az 5,5 százalékos gazdasági növekedést kell elérni, ami a mostani adatok alapján megvalósul majd. Az adóvisszatérítés átlagosan több százezer forint pluszpénzt jelenthet a szülőknek - tette hozzá.

Kiemelte:

98 százalékos az egyetértés abban is, hogy a családtámogatásoknak és a munkát terhelő adóknak alkotmányos védelmet kell biztosítani.

Dömötör Csaba szerint ez azért van, mert az emberek azt tapasztalták, hogy a korábbi kormányok a válságban először a családtámogatásokhoz és a nyugdíjakhoz nyúltak. Ezzel szemben a jelenlegi kormány úgy jött ki a gazdasági nehézségekből, hogy nem hozott megszorító intézkedéseket és emellett a korábbi foglalkoztatottsági szint is megmaradt, sőt újabb rekordot döntött - hangsúlyozta.

Azt mondta: elsöprő az egyetértés abban is, hogy a minimálbért 200 ezer forintra kell emelni. Ha ez megvalósulna, a jelenlegi kormány idején háromszorosára nőne a minimálbér összege és más bérsávokra is serkentő hatással lenne - fűzte hozzá.

Az államtitkár beszélt arról is: sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a nemzetközi szervezetek is belássák, a magyar gazdaságpolitika eredményes. A kormány úgy csökkentette harmadára a munkanélküliséget, hogy közben a gazdaság talpazata stabil maradt - emelte ki.

Szerinte a magyar közélet egyik fontos választóvonala az adókról szóló vita. Míg a kormány folyamatosan csökkentette az adókat - kétkulcsos helyett egykulcsos, 15 százalékos jövedelemadót vezetett be, 9 százalékra csökkentette a társasági adót és a felére a munkát terhelő adókat -, addig az ellenzéki pártok emelnék a jövedelemadót és a társasági adót, valamint bevezetnék a vagyonadót is.

Dömötör Csaba kitért arra is: a kormány nem szeretné, ha politikai aktivista csoportoknak beleszólása lenne abba, hogy neveljék a magyarok a gyermekeiket. Ezt csak a magyar szülőknek van joguk eldönteni - jelentette ki, hozzátéve: az Európai Uniónak erre nem terjed ki a hatásköre, mégis összekeverik ezt az ügyet például a Magyarországnak járó uniós források kérdésével.

Az államtitkár örömét fejezte ki, hogy a konzultáció ebben a kérdésben is megerősítette a kormányzati álláspontot, de - mint mondta - a jövőben népszavazást is indítanak majd róla.

A nemzeti konzultációs kérdőívet 1 millió 423 ezren töltötték ki.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×