eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Aerial view of Lake Velencei in Hungary
Nyitókép: anderm/Getty Images

Velencei-tó: az újabb halpusztulás után madárpusztulásról érkeztek hírek

A halak után úgy tűnik, most a madarak is pusztulnak a Velencei-tóban, amelynek vízpótlására egyelőre csak terv van, de a járványhelyzetben pénz nincs. Igaz, már olyan szakértő is megszólalt, aki szerint a természet most is meg fogja oldani az emberek problémáját.

Júniusban négy tonna hal pusztult el a Velencei-tóban és augusztusban legalább ugyanennyi keszeg, busa, ponty, amur, süllő, balin, angolna és harcsa tetemét kellett kiszednie a vízből, tudatta közleményében a Magyar Országos Horgász Szövetség. A Pecaverzum nevű oldal szerint azonban már nemcsak a halak, hanem a madarak is hullanak a Velencei-tónál. A portál egy Homoródi Szabolcs nevű civil aktivista facebookos információira, fotóira és videóira hivatkozik, amelyek alapján a hosszú hétvégén

húsz madártetemet szedtek ki a tóból.

Néhány még élő beteg állatot a Tollas Barát nevű, madármentéssel foglalkozó dunaharaszti civil szervezet gondjaira bíztak.

Az alacsony vízállás régóta probléma a Velencei-tónál, mondta az InfoRádióban a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese. Magyarázata szerint az alacsony vízállás elsősorban a tavalyi és az idei év csapadékhiányainak köszönhető. Tóth Sándor szerint a vízpótlás lehetséges, azonban

amellett, hogy nagyon drága, ökológiai és egyéb kockázatokat rejthet magában.

Az élővilág mellett a turizmus is megszenvedi a Velencei-tó vízhiányát, mondta az InfoRádióban Gerhard Ákos, Velence polgármestere, egyúttal arra buzdítva mindenkit, hogy keresse föl a fürdővárost, ahol semmi gond sincs a tó vízminőségével, „remek a víz és nagyon jól lehet benne úszni.”

A Velencei-tó állapota a helyiek, a horgászok, a strandolók, a turizmusból élők és a szakértők mellett hónapok óta foglalkoztatja a kampánytémákat kereső politikusokat is. Két ellenzéki országgyűlési képviselő, a DK-s Vadai Ágnes és a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio írásban fordult a kormányhoz. Az előbbi azt kérdezte meg, hogyha a fóti filmstúdióra van 42 milliárd forint, akkor a Velencei-tóra miért nincs? Az utóbbi arról érdeklődött, hogy miért fontosabb a lakiteleki élményközpont, mint a Velencei-tó megmentése?

A válaszokat a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára adta meg. Orbán Balázs szerint a kormány már eddig is 14 milliárd forintot költött a tóra, és

készül egy átfogó terv a vízpótlásra, amelynek kidolgozásakor figyelemmel kell lenni az ivóvízellátás, az árvízvédelem és az öntözés szempontjaira is.

Csak momentán nincs pénz, ennek a tervnek a megvalósítására – ez már abból a nyilatkozatból derült ki, amit Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos adott a Fehérvár TV-nek. „A kormány megtárgyalta és a szükségességét nem kérdőjelezte meg, ugyanakkor a szükséges pénzeszköz olyan nagymértékű, hogy ebben a jelenlegi helyzetben, amiben az ország van, a kormány most nem szándékozik e forrást biztosítani” – fogalmazott.

Az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes már nem is a kormánytól követel megoldást, szerinte a Velencei-tó megmentéséhez Karácsony Gergelyt kell miniszterelnöknek választani.

„Ne is szidjuk a Fideszt, ne is keseregjünk a Fidesszel, egész egyszerűen menjenek el az előválasztásokra, válasszák az MSZP és a Párbeszéd jelöltjeit, válasszák Karácsony Gergelyt, hogy azután a hat párt együtt 2022-ben kormányt tudjon váltani, és egy szociális, zöld Magyarországot létre tudjon hozni” – üzente a szavazóknak.

Mindazonáltal olyan szakértők is vannak, akik szerint a Velencei-tó nincs is olyan nagy bajban. Padisák Judit limnológus, a Pannon Egyetem Limnológiai Tanszékének oktatója a tanszék Facebook-oldalán azt írta, hogy

az esőzések helyre fogják állítani a vízszintet és „egy sokkal klasszabb tavat kapunk, mint az előtte volt”.

A szakember ugyanakkor óva inti az építkezőket a partszakasz lebetonozásától. „Természetes partszakaszt tótól elvenni: ökológiai bűncselekmény” – figyelmeztet a limnológus.

A nádműveléssel is foglalkozni kell szakemberek szerint: amikor a Magyar Országos Horgász Szövetség augusztus 21-én a legutóbbi halpusztulásról beszámolt (a nem kívánatos történés részben a tó alacsony vízállásának következménye), azt is közölte: a tó tartósan és tendenciózusan alacsony vízállása és az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg mennyisége a közeljövőben egy tartós vízpótlási beavatkozás kidolgozását és kivitelezését, valamint ezzel párhuzamosan egy átgondolt nádművelés beindítását igényli.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×