Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: Pixabay

Új magyar katonai bázis - kérésekkel állt elő Veszprém

A veszprémi közgyűlés hétfőn egyhangúlag úgy döntött, az önkormányzat kezdeményezi a kormánynál, hogy a gyulafirátóti településrész mellé tervezett katonai bázis a lakott területtől minél messzebb létesüljön.

A rendkívüli közgyűlést a helyi ellenzéki képviselők (az MSZP-LMP-Párbeszéd és a DK-Szakszervezetek frakciók, valamint a független Kovács Rajmund) kezdeményezték, mivel a Honvédelmi Minisztérium a város melletti lőtér területén, a gyulafirátóti településrésztől 750 méterre 2500-3000 embert befogadó katonai bázis építését tervezi.

Katanics Sándor (DK-Szakszervezetek) frakcióvezető sérelmezte, hogy bár már 2016-ban megállapodás született a bázis szükségességéről, majd 2019-ben elkészültek a tervek, azokat sem az önkormányzat, sem a veszprémiek nem ismerhették meg korábban.

Hartmann Ferenc (MSZP-LMP-Párbeszéd) frakcióvezető pedig azt kérte: a városvezetés kezdjen tárgyalásokat a kormánnyal arról, hogy a bázis a lakott területtől minél messzebb épüljön meg.

Porga Gyula (Fidesz-KDNP) polgármester támogatta az előterjesztést, ugyanakkor felhívta a figyelmet Veszprém katonai hagyományaira. Hangsúlyozta: szükség van honvédelmi fejlesztésekre, de arra is, hogy a beruházás a közvetlenül érintetteknek minél kevesebb nehézséget okozzon.

Miután az előterjesztő ellenzéki képviselők befogadták Brányi Mária (Fidesz-KDNP) alpolgármester módosító javaslatait is, a testület végül egyhangú szavazással úgy határozott: a közgyűlés támogatja a gyulafirátóti településrész mellett tervezett katonai bázis megvalósítását, de kezdeményezik a kormánynál, hogy a bázis a legkisebb környezeti terheléssel, a településrésztől a lehető legtávolabb valósuljon meg.

Ennek érdekében környezetvédelmi hatásvizsgálatot és védőintézkedések kialakítását kérik.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×