Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Semmelweis Egyetem

Szorosabbra fűzte viszonyát a Semmelweis és a Pfizer

A cél a gyógyszeripari kutatás-fejlesztések elősegítése, ezáltal pedig a hazai betegek gyógyulásának támogatása.

Együttműködési megállapodást írt alá a Semmelweis Egyetem és a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft., melynek célja a gyógyszeripari kutatás-fejlesztések elősegítése, ezáltal pedig a hazai betegek gyógyulásának támogatása. A klinikai kutatás terén kialakított együttműködés fokozza a Semmelweis Egyetem kutatási és fejlesztési kapacitását, és hozzájárul a klinikai gyógyszervizsgálatok számának növeléséhez – olvasható az intézmény oldalán.

Mint olvasható, a gyógyszerfejlesztés rendkívül hosszú útjának egyik legfontosabb eleme a humán klinikai vizsgálat. Napjainkban világszerte végeznek ilyen kutatásokat, azonban az erőforrások azokra az országokra összpontosulnak leginkább, ahol a klinikai kutatások rendszere előrehaladott és megfelelő minőségű. Döntő tényező a megbízható, kiváló minőségű kutatási helyszínek száma is, ahol a szükséges szakértelem is rendelkezésre áll.

„Áttörések, melyek megváltoztatják a betegek életét. A Pfizer kutatóit és gyógyszerfejlesztőit ez a cél vezérli: olyan készítmények kifejlesztése, amelyek jelentősen javítják az emberek életminőségét” – fogalmazott az eseményen Vereckei Péter, a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: „Büszkék vagyunk a Semmelweis Egyetemmel kötött megállapodásra, és azon dolgozunk, hogy az egyetem és Magyarország továbbra is megőrizze előkelő helyét a klinikai vizsgálatok nemzetközi porondján.

Azon országok között, ahol a Pfizer működik, hazánk folyamatosan az első 10 ország között szerepel az elindított klinikai kutatások számát tekintve,

2014 és 2018 között, a Pfizer 16,4 milliárd forintot költött Magyarországon klinikai kutatásokra, 2019-ben 1 milliárd 239 millió forint értékben vettük igénybe hazai szakemberek és intézmények kutatási szolgáltatásait, új terápiás eljárások és gyógyszerek kifejlesztését célzó kutatásainkban.”

A Pfizer INSPIRE programjának (Investigator Networks, Site Partnerships and Infrastructure for Research Excellence) célja hosszú távú együttműködések kialakítása a magas színvonalú munkát végző klinikai vizsgálati helyekkel – hangsúlyozta Bató Zoltán, a Pfizer klinikai vizsgálatokért felelős szakembere. Kiemelte, hogy a vállalat különféle betegségcsoportokban csak az elmúlt 5 évben már több mint 20 klinikai vizsgálatot folytatott le a Semmelweis Egyetem bevonásával, a megállapodással pedig tovább erősödik az együttműködés.

Az, hogy egyetemünk a világ legkiválóbb klinikai vizsgálatokat végző kutatóhelyei közé került, szakmai felkészültségünk, nemzetközi elismertségünk bizonyítéka” – emelte ki Merkely Béla. A Semmelweis Egyetem rektora hangsúlyozta: a klinikai vizsgálatoknak – mint minden kutatásnak – a végső célja, hogy minél több beteg számára tudjanak az orvosok hatékony terápiát biztosítani. Az egyetemen 2020-ban 134 új klinikai vizsgálat indult, a most megkötött együttműködési megállapodásnak köszönhetően jelentősen emelkedhet ez a szám a következő években. Ez hozzájárul az intézmény kutatási teljesítményének növekedéséhez is, ezáltal újabb lendületes lépés afelé, hogy a Semmelweis Egyetem a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye,

Európa 5 legjobb gyógyító egyeteme közé kerüljön.

Mivel a rangsorokban elért eredményekben meghatározó szerepe van a kutatás-fejlesztés és innováció területének, a Semmelweis Egyetem stratégiai célkitűzése az egyetemen folyó tudományos tevékenység minőségének, hatékonyságának, volumenének és bevételt termelő képességének a növelése – mondta Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes, Hozzátette: ennek érdekében új rendszert alakít ki az egyetem a KFI terület támogatására, amely keretében a klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódó tevékenységeket is összehangolják. Az innovációs teljesítmény növelésében emellett kulcsszerepet játszanak az ipar és az egyetemi, tudományos szféra közötti együttműködések is, amire jó példa a mostani megállapodás – tette hozzá a rektorhelyettes.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×