eur:
402.94
usd:
348.84
bux:
95317.22
2025. június 14. szombat Vazul
Áder János köztársasági elnök felszólal az ENSZ-klímacsúcson a világszervezet New York-i székházában 2019. szeptember 23-án. Áder János Magyarország Virtuális erőmű programját ajánlotta a csúcs résztvevőinek figyelmébe felszólalásában. Az éghajlatváltozással foglalkozó csúcsértekezleten 66 állam- és kormányfő - köztük Áder János köztársasági elnök - vesz részt.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Áder János: fasorokat az utak, vasutak mentén

A köztársasági elnök szerint a hazai szén-dioxid-elnyelő kapacitás növelése érdekében gyarapítani kell az erdősített területek nagyságát.

A köztársasági elnök a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság (MAÚT) csütörtöki online innovációs fórumán kifejtette: a fásítás természetesen nem történhet a legjobb mezőgazdasági területeken, de jó eszköz erre fasorokat telepíteni az utak, autópályák, vasutak mentén.

Az összesített adatok szerint

  • az utaknál a fásítottság magyarországi átlaga valamivel 28 százalék feletti,
  • a vasutaknál a fásítottság 16-17 százalékos.

A számítások szerint ezeknek az arányoknak a növelésével mintegy 40 ezer hektárnyi terület lehet fásítható – ismertette a köztársasági elnök.

A 40 ezer hektár új fásított terület elnyelő kapacitása 400 ezer tonna lenne évente

– mondta, megemlítve az út menti fasorok kedvező hatását a kerékpáros turizmusra, a légszennyezés csökkentésére és a biodiverzitásra is.

Kiemelte azt is, hogy jelentős technológiaváltásra van szükség a közlekedésben, különben a 2050-re tervezett klímasemlegességi cél, és ezen belül a közlekedésre vonatkozó kibocsátás-csökkentési cél nem érhető el.

Áder János emlékeztetett, hogy az Országgyűlés döntése alapján Magyarország 2050-re klímasemleges lesz. Ismertette: a 2018-as adatok szerint csaknem 64 millió tonna volt az ország szén-dioxid-kibocsátása, ugyanakkor a különböző elnyelők, fák, vizek, talaj, gyepek teljes elnyelő kapacitása 5,4 millió tonna.

Az egyensúly eléréséhez jelentősen, több mint 90 százalékkal csökkenteni kell a kibocsátást, másrészt körülbelül 30 százalékkal növelni kell az elnyelők kapacitását.

Áder János felhívta a figyelmet: a teljes magyarországi károsanyag-kibocsátás mintegy 20 százaléka a közlekedésből származik, a feladat az, hogy 2050-re ez a kibocsátás nullára csökkenjen.

A köztársasági elnök jelezte, hogy az elmúlt kilenc évben jelentősen nőtt a motorizáció, több mint 800 ezer új gépkocsi állt forgalomba Magyarországon. Ha a tendencia folytatódik, az a kibocsátás további jelentős növekedésével jár – tette hozzá.

A közlekedési és a szállítási szektorban szükséges kibocsátás-csökkentési lépték túlmutat azon, amit a motorok hatékonyságának növelésével, az égési folyamatok optimalizálásával és a gépjárművek fogyasztásának csökkentésével el lehet érni - indokolta a technológiaváltás szükségességét Áder János.

A köztársasági elnök szerint lehetséges a technológiaváltás. Példaként felidézte, hogy 30 évvel ezelőtt keleti gyártású, erősen környezetszennyező autók futottak a hazai utakon, de ezeket ma már nem látni.

A 30 évvel ezelőtti váltás ráadásul piaci alapon történt, míg a most előttünk álló váltás állami ösztönzők és európai uniós plusz források bevonásával valósulhat meg – tette hozzá.

Áder János előadásában ezeknek a szempontoknak a megfontolását kérte az út- és vasútfejlesztéssel foglalkozó szakemberektől.

Címlapról ajánljuk

Megrázó beszámoló Székelyföldről: semmi sem maradt, csak a sírás az út szélén

A 1353-as adományvonal hívásával vasárnap éjfélig lehet csatlakozni a székelyföldi árvízkárosultak megsegítéséhez. Az Ökumenikus Segélyszervezet a segélyprogram újabb elemeként 8 és 12 év közötti, háromszéki gyermekeket táboroztat majd július végén Magyarországon. A szervezet székelyföldi segélyprogramjának vezetője jelenleg is Háromszéken van. Révfalvi Dorottya szerint a gyerekek komoly traumákat szenvedtek el.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Robbanásszerűen nő az új befektetési őrület - De tényleg lehet jövője?

Robbanásszerűen nő az új befektetési őrület - De tényleg lehet jövője?

Míg a hagyományos bankok még mindig csak megérteni próbálják a blokklánc-technológiát, addig a tokenizált értékpapírok piaca már 5,6 milliárd dolláros, de becslések szerint 2030-ra akár 30 000 milliárd dollárra is rúghat. Semmi kétség, a globalizált pénzpiacokra nemcsak technológiai innovációt, hanem szabályozási kihívásokat is hoznak magukkal a tokenizált értékpapírok. Az ok-okozati összefüggések visszafejtésével kezdődik annak a megértése, hogy mi is történik valójában, és hogyan reagálnak a fejleményekre a Wall Street-i óriások.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×