Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Borhy László Rezső régész, ókortörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, a Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézete Ókori Régészeti Tanszékének egyetemi tanára a Komáromi Klapka György Múzeum udvarán egy római kori sírfelirat előtt 2020. október 28-án.
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla

Borhy László maradhat az ELTE rektora

A rektori pozícióra hárman pályáztak.

Borhy László jelenlegi rektor újraválasztását támogatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hétfői, rektorjelölt-választó szenátusi ülésén.

Az egyetem közleménye szerint a rektori pozícióra hárman pályáztak: a hivatalban lévő intézményvezető, Borhy László mellett Horváth Zoltán egyetemi tanár, az Informatikai Kar dékánja és Szalay Péter, a Természettudományi Kar egyetemi tanára, korábbi tudományos rektorhelyettes.

A szavazás elektronikus (titkos) szavazólappal történt, a tagok a háromból csak egyet jelölhettek meg. A szenátus nagy többséggel - 28 igen szavazattal - Borhy Lászlót választotta rektorjelöltnek. Horváth Zoltánt 11, Szalay Pétert 8 szenátusi tag támogatta.

Az eredmény alapján 2021. augusztus 1-től négy éven át ismét Borhy László töltheti be a rektori posztot. A rektort a fenntartó miniszter ajánlására hivatalosan a köztársasági elnök nevezi ki.

Borhy László régész, történész, ókortörténész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. 1997 és 1999 között az ELTE rektori titkárságát vezette, 2015-től 2017-es rektorrá választásáig az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja volt. A hazai és nemzetközi ókortudomány elismert szakértőjeként folytatott jelentős kutatásai, valamint egyetemi oktatói és vezetői tevékenysége elismeréseként 2020-ban Széchenyi-díjat kapott. Tavaly július 1-jén kezdte meg munkáját a Magyar Rektori Konferencia vezetőjeként, megbízatása 2022. június 30-ig szól - áll az ELTE közleményében.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×