Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
A BKV Zrt. új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú buszai a járművek forgalomba állítása alkalmából tartott rendezvényen a társaság dél-pesti telephelyén 2020. január 20-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Egyetlen fillér sincs béremelésre, sztrájk fenyeget a fővárosban

Országos szakszervezetek is csatlakoztak a bérszövetséghez.

Egyszerre kezdeményeztek kollektív munkaügyi vitát a fővárosi önkormányzat tucatnyi cégénél és intézményénél a közel 28 ezer munkavállalót tömörítő szakszervezetek még a múlt héten. Az érdekképviseletek már korábban megalakították a bérszövetséget, hogy egységesen tiltakozzanak a 0 százalékos béremelési ajánlat ellen és minden lehetséges módon megpróbálják kiharcolni a legalább 6 százalékos keresetnövekedést – magyarázta a Népszavának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki a bérszövetség megmozdulásainak a koordinálását is vállalta.

A lap azon kérdésére, hogy az összehangolt akció – főként más cégek, mint a MÁV és a Volán csatlakozása esetén – kormányellenes megmozdulássá válhat-e, Kordás azt válaszolta:

nem szeretnék politikai irányba terelni az érdekharcot.

De azzal is tisztában van, hogy mindkét oldal politikai eszközként használhatja fel az esetleges sztrájkot.

Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke az InfoRádióban elmondta: tényleg lehet sztrájk.

"Amit lehet tudni az emelésről, az 0 a fővárosi cégek esetében. Ezt nem nagyon tudjuk értelmezni, hiszen az áremelkedések és az infláció tényéhez képest fizetéscsökkentésről lenne szó."

Úgy vélekedett, nagyon "megértők és türelmesek" voltak eddig, ez viszont "jogilag behatárolt", egy hét alatt meg kellene egyeznik a feleknek. Ha nem lesz egyezség, akkor "a sztrájk előszobájából" tovább kell lépni, de jogszerűségtől nem mozdulnak el.

Mint mondja: ezzel valójában azt kérik, hogy ne képviseljék tagságukat, akik nem tudják elfogadni az infláció miatti bércsökkenést, a 6 százalékos emelés valóban a minimum. A szakszervezetek megértik a főváros helyzetét, de nem fogadhatják el az erre való hivatkozást.

A főváros szava

A békés megegyezésre elvileg hét nap áll a felek rendelkezésére. A városvezetés az utolsó napra – a múlt hétről átcsúszott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülése utánra – hívta össze az érintett cégek és szakszervezetek vezetőit, Karácsony Gergely kabinetjét Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes képviseli majd. A lap megjegyzi, a főváros a bejelentés előtt egy nappal elfogadott 2021-es költségvetésében még 139 milliárd forint bevétellel számolt, de ebbe már nem fért bele egyetlen fillér béremelés sem. Kiss Ambrus december elejére „várja” a összeomlást, ha a főváros nem kap az államtól kompenzációt.

„Csőd szélén tántorogva felelőtlenség lenne béremelést ígérni, a főváros nem tud elmozdulni a 0 százalékról” – válaszolta Kiss Ambrus a lap azon kérdésére, hogy milyen ajánlatra számíthatnak a szakszervezetek pénteken. A főpolgármester-helyettes kiemelte: ebben nincs semmi újdonság, már az adóelvonás előtt is ezt mondták.

Nem lenne meglepve, ha ezek után a dolgozók a sztrájk mellett döntenének.

Nem tartja kizártnak, hogy a kormány ismét előveszi az „alkalmatlanságról” szóló szokásos politikai paneleket, de nem tehetnek másként. Ha ellenzékben kiálltak a sztrájkjogok mellett, akkor hatalomra kerülve is ezt kell tenniük. Azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a fővárosi cégekhez más szolgáltatók munkavállalói is csatlakoznak, hiszen például az állami tulajdonban lévő Volán és a MÁV még el sem kezdte a bérvitát.

"Volt javaslatunk a kormány felé, hogy a válság által nem érintett cégek felé kivethessünk egy rendkívüli adót, ami fél százalékkal több lett volna, meg is állapodtunk az érdekképviseletekkel, de a kormány nem biztosította számunkra ennek a törvénymódosítását, így újabb lyukat ütöttek a költségvetésen. Egyetértek a szakszervezetek követeléseivel, de nem tudunk fedezetet nyújtani a béremelésre" - fogalmazott már az InfoRádióban Kiss Ambrus, aki szerint tehát elvi vita sincs a felek között, de a kormány nem biztosít fedezetet az emelésre, egyik cégnél sem. A BKV-nál 6-7 milliárd forintra rúgna az emelés költségigénye.

A szakszervezetek által kezdeményezett kollektív munkaügyi vitára is reagált, szerinte a tárgyalások eredményéről viszont a felek nem a sajtóban fognak beszámolni, míg megállapodás nem lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
2026-ra teljesen automatizálják a gyorshajtások bírságolását Szlovákiában

2026-ra teljesen automatizálják a gyorshajtások bírságolását Szlovákiában

Szlovákiában nagyszabású közlekedésbiztonsági fejlesztés indul: a tervek szerint az 213 fix telepítésű radar, 48 közlekedési kamera, valamint 18 szakaszsebesség-mérő rendszer jelenik meg az ország útjain, a bírságok pedig automatikusan érkeznek majd. A városok és községek saját radarokat és kamerákat használhatnak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Magyarország autóipara is szenved a "német-betegségben"

Magyarország autóipara is szenved a "német-betegségben"

Európa és Magyarország autóipara tartós strukturális présbe került: az iparágat a kínai verseny gyors térnyerése, a versenyképességi erózió és több elhibázott iparpolitikai döntés egyszerre szorítja. A ritkaföldfémekre és chipekre épülő, túlnyomórészt Kínához kötődő inputfüggőség geopolitikai kilengéseknek teszi ki az ellátást; az időszakos enyhülések pedig nem oldják a rendszerszintű sérülékenységet. Az exportorientált, erősen importfüggő magyar autóipari termelés – amely főként összeszerelő tevékenységet jelent – ugyan közvetlenül kevésbé veszélyeztetik az Európában tapasztalt ellátási problémák, a negatív hatások idővel a hazai gazdaságba is beszivárognak - derül ki az OECD által frissen közzétett részletes iparági statisztikákból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×