A feltétel nélküli alapjövedelem a korábbi kormány egyik legjelentősebb szociális jellegű döntése volt, és a korábbi Hartz IV. támogatás „utódaként” jött létre a rászorultak segítésére. A támogatásról 2022-ben állapodtak meg és 2023. január első napjától lépett életbe. A cél az arra rászorultak – többnyire egyedülállók, illetve gyermeküket egyedül nevelők – segítése, közvetve pedig a munkavállalás ösztönzése volt.

Induláskor a havi támogatás 502 eurót tett ki, az összeg 2024-elejétől 563 euróra emelkedett.

Korábbi adatok szerint szerint az állam 2024-ben 46,9 milliárd euró segélyt fizetett ki a jogosultak számára, mintegy 4 milliárd euróval többet, mint egy évvel korábban. Összességében a támogatásban részesültek száma mintegy 5,5 milliót tett ki, köztük ugyanakkor körülbelül 4 millió olyan fiatalabb személy volt, aki naponta alapvetően „legalább három órát” képes lett volna dolgozni.

Támogatásban részesültek – illetve részesülnek még ma is – a Németországban tartózkodó ukrán menekültek, akiknek nagy része nem tud, illetve nem is akar munkát vállalni.

Ezen ukránok száma egyébként körülbelül 1 milliót tesz ki, és az adatok szerint csupán egyharmaduk dolgozik.

Az új koalíciós megállapodásban a kormánypártok azt hangsúlyozták, hogy az országban tartózkodó ukrán menekültek továbbra is polgári juttatást kapnak, a jövőben érkezők azonban már ennél jóval csekélyebb, a menedékkérők ellátásáról szóló törvénynek megfelelő állami segélyben részesülnek.

A tavaly májusban hivatalba lépett, a konzervatív CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló kormány már korábban megállapodott a reform szükségességében, amit most a Bundestag szentesített. A kezdeményezők a keresztény pártok voltak, a Bürgergeld rendszerét igazságtalannak és drágának minősítették.

A parlamenti jóváhagyás nyomán a feltétel nélküli polgári juttatásból új támogatási rendszer lesz. A parlament alsóházában 321 képviselő szavazott igennel, 268 nemmel, ketten pedig tartózkodtak.

Az ellenzék képviselői elutasították a tervezetet. Mind a Zöldek, mind a Baloldal Pártja tiltakozott a szigorítás ellen, míg radikális jobboldali AfD „látszatintézkedésnek” minősítette azt.

A CDU főtitkára, Carsten Linnemann szerint az új szabályozás a korábbinál jobban a munkavállalásra ösztönöz, és ebben kulcsszerepe van a munkaerő-közvetítő cégeknek. Utalt arra, hogy a reform a támogatásért folyamodók számára szigorúbb együttműködési követelményeket és súlyosabb szankciókat tartalmaz. Így például csökkentetők azoknak a juttatásai, akik nem a megbeszélt időpontban jelennek meg a munkaügyi központban, sőt a juttatások csökkenthetők, vagy akár meg is vonhatók (a képzésen való részvételt elmulasztóknál 30 százalékkal csökkentenek három hónapra, ha pedig valaki nem megy el a munkaügyi központba a megadott időpontra, három eset után már nem kap juttatást).

„Az új alapjövedelem a méltányosság jegyében támogatja azokat, akiknek erre valóban szükségük van. Ugyanakkor kihívást jelent azok számára, akik képesek dolgozni” – nyilatkozta Jens Spahn, a CDU/CSU parlamenti frakciójának vezetője

A munkaerő-közvetítés jegyében ugyanakkor a munkát vállalók számára képzési lehetőségeket biztosítanak.

Az új támogatási rendszer a tervek szerint július 1-től lép életbe.