eur:
411.74
usd:
395.54
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Kutyát sétáltat egy nő Budapesten, a Kossuth téren 2020. november 12-én, késő este. A koronavírus-járvány második hulláma miatt november 11. óta este 8 és hajnali 5 óra között kijárási tilalom van érvényben Magyarországon. Kutyát a tilalom ideje alatt is lehet sétáltatni a lakóhely 500 méteres körzetében.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Eldől a következő heteink sorsa – ezt lehet tudni a kormányülés előtt

Március 17-én, a szerdai kormányülésen várható döntés a 22-éig bevezetett korlátozások jövőjéről, a járvány elleni védekezés további mikéntjéről. Sok jóra azonban az adatok szerint jelenleg nem lehet számítani.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök február elején még március 1-jei és húsvéti határnapokról beszélt a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások lehetséges oldásával kapcsolatban, a brit vírusmutáció megjelenése nyomán február 25-én Gulyás Gergely a Kormányinfón már azt mondta, hogy a következő két hét nehéz lesz, és március 15-ig biztosan nem enyhítenek semmit az akkor érvényben lévő korlátozásokon. Március 4-én pedig egy, az operatív törzs ülésezése miatt rövidke Kormányinfón arról a döntésről számolt be, hogy március 8–22. között további lezárásokat vezetnek be (üzletzárak, mindenhol kötelező a maszkviselés), és távoktatásra állnak át az általános iskolákban is (ez április 7-ig, a tavaszi szünet végéig így lesz).

Akkor elhangzott, hogy az intézkedéseket a március 17-i kormányülésen vizsgálják felül és döntenek a járvány további kezeléséről.

Az enyhítési remények azonban időközben szertefoszlottak, és könnyen lehet, hogy nem csak két nehéz hétről van szó, ahogy arról Orbán Viktor is beszélt a korlátozások aláírásakor.

A szigorítások bejelentésekor a kormány felvetette, hogy a nyitás március 22-én indulhat el, ütemezetten. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora ekkor úgy vélte, hogy május közepén már "lényegesen jobb lesz a helyzet", és lehetőség lesz a szigorítások lépcsőzetes csökkentésére. Azt a múlt heti hivatalos közlések is nyilvánvalóvá tették, hogy a jelenlegi átoltottságnak még nincs hatása a járvány terjedésére.

Mostanra a szakértői megnyilatkozásokból eltűnt a nyitásról való beszéd, ehelyett a korlátozások betartása és a felelős viselkedésre való figyelmeztetés került előtérbe. Orbán Viktor vasárnap reggel kijelentette, jelenleg még nem lehet megmondani, mikor lehet újranyitni. "Ha valaki meg tudja mondani, mikor lehet újranyitni, attól kérjük el tőle a heti lottószámokat is" – illusztrálta a helyzetet.

Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi főosztályának vezetője egy szombati interjújában előrevetítette, hogy akár régiós, megyékre vonatkozó döntések is születhetnek. Ennek kapcsán megszólalt Karácsony Gergely főpolgármester, valamint itt olvasható egy cikk a legrosszabb helyzetű megyékről.

Müller Cecília az operatív törzs március 16-i tájékoztatóján kijelentette, hogy a helyzet továbbra is nagyon rossz és a szennyvízadatokból az látszik, hogy a fertőzöttségi adatok még hetekig emelkedni fognak.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint egyelőre nem lehet látni, mikor lesz a tetőzés, míg Zacher Gábor megpróbált saccolni és úgy vélte, március 24-én lehetnek a legmagasabbak a járványadatok.

A járványadatokban még nem látszanak a március 8-i lezárások eredményei, erre az 5-7 napos lappangási idő, valamint a tesztek eredményének megszületését figyelembe véve legkorábban a szerdai kormányülés időpontjában lehet információja a döntéshozóknak. A számok meredeken emelkednek, ezt tanúsítják az alábbi grafikonok is.

Az új regisztrált fertőzöttek napi száma és a hétnapos mozgóátlag (Forrás: Worldometers)
Az új regisztrált fertőzöttek napi száma és a hétnapos mozgóátlag (Forrás: Worldometers)
Az elhunytak napi száma és a hétnapos mozgóátlag (Forrás: Worldometers)
Az elhunytak napi száma és a hétnapos mozgóátlag (Forrás: Worldometers)

A szakértők a kórházak telítődésére számítanak, a nagy számú súlyos állapotú beérkező a betegellátásban is fennakadásokat okozhat. Zacher Gábor is arról beszélt kedden, hogy egyre nagyobb teher van az egészségügyön, és vannak olyan kórházak, ahol már az utolsó ágyakat foglalják el az új betegek.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 20:53
×
×
×
×