Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Az amerikai Moderna cég újabb, koronavírus elleni vakcinaszállítmánya a Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat budapesti telephelyén 2021. január 31-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kiderült, miért nem rendelt a kormány több Moderna oltást

Ez, akárcsak a Pfizer vakcinája, mRNS-alapú, de nem kell olyan nagyon alacsony hőfokon szállítani, mint azt.

A héten megjelent lapinformáció szerint Magyarországnak több Moderna vakcina járna a közös uniós beszerzésből, mint amennyit a kormány lekötött, vagyis az 1,7 millió adag helyett 3,5 millióról is szó lehetne. Eddig nem érkezett egyértelmű válasz arra, miért van ez így. Végül szombaton az RTL Híradó kérdésére a Koronavírus Sajtóközpont közölte: a Pfizer és a Moderna oltóanyagának nagyon hasonló a hatásmechanizmusa, de

a Pfizer kedvezőbb szállítási feltételeket és vásárlói árat tudott biztosítani, így eddig a kormány nem látta szükségességét a további Moderna oltóanyagok megvásárlásának.

Az RTL kérdezte a kormányt, hogy tervezik-e további Moderna-vakcinák beszerzését, de nem kaptak választ.

Korábban úgy volt, hogy Izrael oltásdiplomáciai ügyködésének részeként kaphat 5000 oltást Magyarország is, ám ezt a programot indulása után leállították. Mint az Infostart is megírta, összesen százezer adagnyi Moderna-oltást tervezett Izrael a segítségét kérő országoknak adományozni, melyért cserébe diplomáciai támogatást kívánt volna meg (vagy már kapott korábban) az érintett államoktól, ám kritikák sora érte a zsidó államot a programmal kapcsolatosan.

Kérésére szerepelt a listán Csehország is, amely kapott is vakcinákat Izraeltől, ezekkel a hadsereg tagjait immunizálták, továbbá Guatemala és Honduras felé is elindultak a szállítmányok még a program lefújása előtt.

A Moderna oltása – csakúgy, mint a Pfizeré – mRNS alapú, és már jóváhagyta az Európai Gyógyszerügynökség.

A nyugati vakcinákon túl

2,5 millió ember oltásához elég kínai Sinopharm oltóanyag fog érkezni a következő 4 hónapban. Az első kínai-vakcina szállítmány már itt van, oltják is: 550 ezer adag vakcina érkezett, amely 275 ezer ember oltását teszi lehetővé ezekben a napokban. A következő félmilliós szállítmány márciusban érkezik.

Oroszországból 1 millió ember oltására elég Szputnyik-vakcinát vár Magyarország 3 hónap alatt. Az első, 20 ezer ember oltására elegendő szállítmány február elején megérkezett, és a regisztrált 60 év felettiek oltására felhasználták a megyei kórházak oltópontjain. Hétfő este pedig újabb 100 ezer ember oltásához elég vakcina érkezett, amelyet egyelőre az NNK vizsgál.

A nyugati vakcinákból eddig 19,7 millió adagot kötöttünk le több tízmilliárd forint értékben különböző gyártóknál (Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Janssen, Curevac), ezekből eddig csak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca rendelkezik uniós engedéllyel és kezdte meg a szállítást Magyarországra.

Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Egy évtized alatt több mint 60 százalékkal nőtt az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre, vagyis K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok összege. Magyarországon is látszik nominális javulás, de az ország 2025-ben egy főre vetítve és GDP-arányosan is az uniós mezőny alsó részében maradt. A legnagyobb magyar sajátosság azonban nemcsak a források alacsony szintje, hanem azok szerkezete: az általános egyetemi alapokból finanszírozott K+F statisztikai aránya a 2010-es évek eleji 30 százalék körüli szintről 2025-re gyakorlatilag eltűnő, 0,2 százalékos szintre zsugorodott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×