Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára mint előterjesztő felszólal a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 8-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

1500 milliárd forint jut a felsőoktatásra

Schanda Tamás ITM-államtitkár beszélt a modellváltásról.

A kormány tervei szerint 1500 milliárd forintból fejlődhet, erősödhet a magyar felsőoktatás – emelte ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára.

Schanda Tamás hozzátette: ahhoz, hogy ezt a hatalmas összeget a lehető legjobban tudják hasznosítani, maguknak az intézményeknek is korszerűbbé kell válniuk, ennek hatékony eszköze a modellváltás.

A magyar kormány célként határozta meg, hogy Magyarország Európa öt legversenyképesebb és legélhetőbb országa közé tartozzon 2030-ra – emlékeztetett az államtitkár.

Azt mondta,

cél, hogy a fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ezért korszerűbbé, versenyképesebbé teszik az oktatás egész rendszerét, így a felsőoktatást is.

Hangsúlyozta: ebben az egyetemeknek óriási szerepük van. Az elmúlt években már több döntéssel, átalakítással támogatták, hogy a hazai felsőoktatás mind a hallgatóknak, mind az oktatóknak vonzó legyen – fűzte hozzá.

A parlamenti államtitkár kitért a duális rendszer elindítására, és arra, hogy 2000-re növelték a doktoranduszok létszámát. Támogatni kezdték az intézményi és hallgatói kiválóságot, infrastruktúra-fejlesztéseket hajtottak végre – sorolta az eddigi lépéseket.

Kiemelte: ahhoz, hogy még versenyképesebbek legyenek az intézmények, további változtatásokat vezetnek be. Az egyetemi-főiskolai autonómia fontosságához nem fér kétség, de emellett az is fontos, hogy hatékonyan működjenek az intézmények és eredményesek legyenek, ezért - tette hozzá - modellváltásra van szükség a felsőoktatásban.

Kifejtette: az új modell hatékonyabban támogatja az egyetemeket abban, hogy a társadalmi, gazdasági igényekre rugalmasan reagáló, a piaci folyamatok alapján működő szolgáltató központok lehessenek.

Emlékeztetett: a kormány elsőként a Budapesti Corvinus Egyetem új modellben működéséről döntött. Értékelése szerint ezzel az egyetem és az ország is jól járt.

Schanda Tamás azt mondta: ennek a sikeres modellnek a továbbgondolt változata szerint alakítanak át több intézményt is. A modellváltó egyetemek kikerülnek a követlen állami fenntartású intézmények köréből, a feladatellátáshoz szükséges infrastruktúra, az épületek az egyetemek tulajdonába kerülnek, a fenntartói jogok pedig egy kifejezetten erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítványhoz - magyarázta az új modellt az államtitkár. Úgy fogalmazott: "ez a záloga annak, hogy szabadabban működhessenek, a saját vagyon ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy versenyképesebbé váljanak".

Ahhoz, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, a legfontosabb alap a szabadabb és versenyképesebb felsőoktatás, ennek megvalósításához teremtenek korszerűbb és kiszámíthatóbb körülményeket – hangoztatta Schanda Tamás.

Címlapról ajánljuk

Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Több évtized után ismét Magyarországon gyártják a világ egyik legismertebb logikai játékát, a Rubik-kockát. A termelés a Jász-Plasztik Kft. jászberényi üzemében indult el, amely a kanadai Spin Master hivatalos gyártópartnereként állítja elő a magyar találmányt. Az üzem átadásán Rubik Ernő is jelen volt. A beruházásról exkluzív interjúban beszélt Steven Radewych, a Spin Master globális ellátásért felelős vezető alelnöke, valamint Kasza János, a Jász-Plasztik Kft. egyik tulajdonosa és projektigazgatója az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Fellendülés előtt még egy kis lejtmenet: itt vannak az építőipari piaci szereplők baljós várakozásai

Fellendülés előtt még egy kis lejtmenet: itt vannak az építőipari piaci szereplők baljós várakozásai

A hazai építőipar szereplői nem gyors fellendülésre, hanem elhúzódó kivárásra és mélyebb átrendeződésre számítanak, derül ki a Future of Construction 2026 konferencia közönségszavazásából. A válaszadók majdnem fele átrendeződést vár, közel háromnegyedük pedig a következő évek bizonytalan megrendelésállományát tartja a legnagyobb tehernek. Bár a digitális eszközök, a BIM és a mesterséges intelligencia egyre inkább jelen vannak, használatuk sok helyen még esetleges, és sokan továbbra is Excelre támaszkodnak. A szakma szerint a fejlődés legnagyobb akadálya nem a pénz, hanem a szervezeti kultúra, a bizalomhiány és a legolcsóbb ajánlatot előnyben részesítő megrendelői gyakorlat. Összességében a szakma nem feltétlenül sokkszerű összeomlást érzékel, inkább elhúzódó bizonytalanságot, kivárást és lassú alkalmazkodást. A Portfolio olvasói körében végzett gyorsfelmérés is azt erősíti meg, hogy az ágazat problémáinak jelentős része nem technológiai, hanem bizalmi és működési természetű.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×