Infostart.hu
eur:
396.67
usd:
337.84
bux:
101380.77
2025. július 26. szombat Anikó, Anna
Nyitókép: Pixabay

Megváltoztak a magyar munkavállalók igényei a járvány hatására

A globális járványhelyzet hatására átalakuló munkaerőpiacon minden eddiginél fontosabbá vált a munkahelyek biztonsága: ennek érdekében a magyar dolgozók is komoly áldozatokat hajlandók vállalni. Van azonban olyan, amit ennél is fontosabbnak tartanak.

A hazai munkavállalók döntő többsége (68 százalék) úgy érzi, hogy munkaadója érzelmileg és mentálisan támogatja a jelenlegi egészségügyi helyzetben – derül ki a Randstad Workmonitor 34 országban, köztük Magyarországon végzett átfogó kutatásából. A megkérdezettek 80 százaléka állítja, hogy mind a felszerelése, mind a technológiai felkészültsége megvan a jelenleg megkívánt digitalizációs folyamatok lekövetésére. Utóbbi tekintetben 2015-höz képest jelentős javulást könyvelhet el a kelet-európai régió, illetve nagymértékben zárult az olló a fejlettebb, nyugati munkaerőpiacok és térségünk között. Beszédes, hogy Magyarországon öt évvel ezelőtt a dolgozók alig több mint fele érezte magát felkészültnek, ma már több nyugat-európai országot is megelőzve, a válaszadók több mint 80 százaléka nyilatkozott így.

Míg globálisan a munkaerő 40 százaléka jellemezte úgy az elmúlt időszakot, hogy problémát jelentett számára a digitális átállás következtében előtérbe került készségek elsajátítása, addig itthon mindössze a dolgozók 20 százaléka számolt be erről.

Többen félnek a munkahelyük elvesztésétől

A kedvező tendenciák ellenére 2019 utolsó negyedévéhez képest 5 százalékkal, 11 százalékra nőtt azok aránya, akik jelentős mértékben tartanak munkahelyük elvesztésétől – összességében a munkaviszonyban állók több mint harmada számol ennek közepes vagy nagy valószínűségével. A hazai régiók közül a közép-dunántúli (5,6 százalék), a főbb szektorok között pedig a telekommunikáció (3,7 százalék), az élelmiszeripar (4,5 százalék) és az oktatás (4,9 százalék), ahol a legalacsonyabb a munka elvesztésének nagy valószínűséget tulajdonítók aránya, az autóiparban azonban a megkérdezettek 25 százaléka számolt be erről.

A fentiekből következik – de a kedvezőtlen világgazdasági várakozások és az elbocsátásokról szóló hírek is indokolhatják –, hogy a hazai munkavállalók körében kiugróan magas helyet foglal el a vírushelyzetet követő időszakban elvárt értékek között a munkahelyek biztonsága. Míg globálisan a megkérdezettek 36 százaléka, tágabb régiónkban pedig 39 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az erre irányuló kezdeményezések és garanciák fontosak számára, addig

Magyarországon a dolgozók 50 százaléka fejezte ki erre vonatkozó igényét.

(A kelet-európai régióban megkérdezett országok: Lengyelország, Csehország, Románia, Törökország és Magyarország.)

A vállalatok által az elmúlt időszakban alkalmazott fizetéscsökkentések és egyéb megszorítások felértékelték a bérgarancia jelentőségét is: ez magasan (59 százalék) vezeti a preferált munkaadói értékek listáját itthon is, míg Európa déli és keleti régióiban a dolgozók kétharmada szeretné jelenlegi fizetési szintjének garantálását munkaadója részéről.

A várakozásnak megfelelően tovább csökkent azok aránya, akik bevallásuk szerint az elmúlt félévben munkahelyet váltottak: 2019 utolsó negyedévéhez képest 5,5 pontot zuhanva 20 százalék volt ez az érték az év végén. A hazai mutató nem tér el a régiós átlagtól, igaz, térségünkben is vannak kiugró példák: Lengyelországban például 4 százalékkal, 25 százalékra emelkedett a közelmúltban váltó dolgozók részaránya.

Jelentős mértékben nem csökkent viszont itthon a váltáson gondolkodók aránya:

a foglalkoztatottak 14 százaléka erős késztetést érez, hogy új munkaadónál vagy más pozícióban, esetleg teljesen új szektorban próbálja ki magát.

Az alkalmazásban lévők egyharmada tartozik a munkahelyváltás iránt valamilyen mértékben nyitottak közé, 10 százalékukról mondható el, hogy kifejezetten tájékozódik vagy akár aktívan pályázik is – 2019 végén csak 6 százalék tartozott ebbe a kategóriába.

Tartós kedvezmények?

Számos tendencia utal arra, hogy a vírushelyzet hatására átalakult munkahelyi kultúra több elemének is tartós jelenlétét igényelnék a hazai munkavállalók.

Harmaduk szerint lenne ideális, ha a továbbiakban is rugalmasan alakíthatnák a munkaidejüket, nagyobb befolyásuk lenne a munka és a magánélet egyensúlyára.

Közel negyedük számára lenne vonzó, ha a jövőben is a „home office” és az irodai munka valamilyen kombinációjában dolgozhatnának, és közel azonos – 15-15 százalék – azok aránya, akik szeretnék, ha az otthoni munkavégzés mértékéről maguk dönthetnének, vagy akár teljesen átállhatnának erre a munkaformára.

Már a járványhelyzet kibontakozása előtt is azt mutatták a cég kutatásai, hogy a munkavállalók elmozdulnának a szabadabb és rugalmasabb munkavégzés felé. A 2020 tavaszán publikált Randstad Employer Brand Research adatai szerint ez a két juttatási forma is a legvonzóbbak között foglalt helyet a munkavállalók számára – igaz, akkor még kis hányaduk tudott ezzel élni a mindennapokban.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: megalakulnak a Digitális Polgári Körök, növekszik a III. világháború esélye

Orbán Viktor: megalakulnak a Digitális Polgári Körök, növekszik a III. világháború esélye

A kormányfő szombat délelőtt szólalt fel az erdélyi Tusnádfürdőn. A beszéd reggelén egy rejtélyes üzenet jelent meg a Facebook-oldalán: DPK. Erre megadta a magyarázatot, illetve beszélt az EU szétesésének és egy újabb világháború kialakulásának veszélyéről, valamint arról, miért Közép-Európáé a jövő és mi a magyar nagystratégia.

Nem váratott a magyar reakció a Nemzetközi Büntetőbíróság lépésére

Mindennél világosabban demonstrálja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) teljesen elvesztette a presztízsét azzal, hogy a testület eljárást indított Magyarországgal szemben, amiért nem tartóztatták le Budapesten az izraeli miniszterelnököt – írta a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.28. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

A klímaváltozás társadalmi és környezeti hatásainak kezelése napjaink egyik legösszetettebb globális kihívása. Az éghajlati kockázatokkal összefüggésben a nemzeti kormányoknak ökoszisztéma-romlásra, természeti katasztrófákra, társadalmi-gazdasági átalakulásokra kell számítaniuk. A kihívások elleni küzdelemben és a klímavédelemben az Európai Unió egyfajta globális éllovasként pozícionálja magát. Ezt bizonyítják az olyan átfogó szakpolitikai dokumentumok, mint az Európai Zöld Megállapodás (2019) és a ‘Fit for 55’ csomag (2021), amelyek a klímasemlegesség elérését célozzák. Ebben a kontextusban sajátosnak mondható a kelet-közép-európai EU-tagállamok, különösen a Visegrádi Négyek (V4 – Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) klímapolitikai pozíciója (Bocquillon és Maltby, 2017; Skjærseth, 2021). A megújuló energiaforrásokra és a dekarbonizációra vonatkozó célkitűzéseik bizonyos tekintetben eltérőek az EU többi tagállamaitól, és a hagyományosnak tekinthető szén- és nukleáris energiatermelési módokhoz való ragaszkodásuk erős.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×