Infostart.hu
eur:
373.3
usd:
340.3
bux:
139528.91
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Pixabay

Így változtatják meg a sebességkorlátozásokat a hazai utakon

Ötévente minden közútkezelőnek jogszabályban előírt kötelezettsége felülvizsgálni az útjain a forgalmi rendet.

2020. november végéig 23 útszakaszon csökkentették a megengedett maximális sebességet, és mindösszesen négy szakaszon engedélyezték az addiginál gyorsabb haladást a Magyar Közút Nonprofit Zrt. útfelülvizsgálatainak eredménye képen.

Az útfelülvizsgálat amúgy a közútkezelők munkájának szerves részét képezi. A közutak kezelőit jogszabály kötelezi a kezelésükben lévő utak ötévenkénti felülvizsgálatára. Különböző rendeletek számos szempontot határoznak meg, melyek alapján vizsgálni kell az utak beláthatóságától, kitáblázottságától kezdve számos tulajdonságát, paraméterét – írja a kti.hu.

Rendkívüli forgalmirend-felülvizsgálatot kezdeményezhet a rendőrség, a közlekedési hatóság, az önkormányzat, de a Magyar Közút például rendkívüli felülvizsgálat kezdeményezésének tekinti az utazók bejelentéseit is – közölte Pécsi Norbert, a Magyar Közút Nonprofit Kft. szóvivője. Ilyenkor az esetek többségében sebességkorlátozás bevezetésére van szükség. Meglévő sebességkorlátozások megszüntetése átépítéskor, a közút fejlesztésekor lehetséges, emelt sebesség bevezetésére pedig szintén fejlesztés során kerülhet sor.

Fontos tudni, hogy az ilyen, rendkívüli felülvizsgálatok általában csak az adott hálózat egyes elemeire vonatkoznak, egy konkrét csomópontra vagy rövidebb szakaszra, az ötéves vizsgálat azonban a teljes útszakaszra. A közútkezelők a jogszabályban előírt felülvizsgálati időn belül általában csak a balesetek számának vagy a forgalomnak a hirtelen megnövekedése esetén módosítja az útszakasz forgalmi rendjét jelentősebben.

Többször előfordult már, hogy miután a közútkezelők a közvélemény nyomásának engedve egy ponton megváltoztatták az addigi közlekedési rendet, az adott helyen sem sikerült a közlekedők többségének megelégedésére javítani a forgalmi viszonyokon, a változtatások hatására ugyanakkor máshol új közlekedési anomáliák keletkeztek.

Nem egy esetben a körforgalmú csomópont kialakítása, vagy éppen felüljáró-építés jelentené az igazi, a tartós megoldást, ezzel a szakemberek és a lakosság is tisztában van. Ám az ilyen volumenű megoldásokat magas költségeik miatt jellemzően csak több év alatt lehet megvalósítani, és az sem biztos, hogy azzal valóban a közlekedők által remélt eredményt érnék el. Ám, ha a nagy volumenű útfejlesztésre, átalakításra nincs pénz, a szakembereknek a kisebb rossz elvét kell követniük, és olyan megoldásokat kell választaniuk, amik összességében az adott helyen és az útszakasz egészen is kényelmesebbé, biztonságosabbá tehetik a közlekedést.

A jogszabály folyamatos és biztonságot haladást támogató forgalmi rend kialakítására kötelezi a közútkezelőket. Ehhez jól látható és követhető nyomvonalra és ahhoz igazított sebességhatárra van szükség. A nyomvonal adott, az csak korlátozottan (és jelentős költségekkel) módosítható a már meglévő utakon, a sebességhatárokat pedig közlekedésbiztonsági megfontolásból jellemzően nem felfelé módosítják, főleg akkor nem, ha a rendőrség, a közlekedési hatóság vagy éppen a lakosság kérésére soron kívüli útfelülvizsgálatot tartanak.

Ez nem jelenti azt, hogy az útfelülvizsgálat végén nem dönthetnek úgy az illetékesek, hogy felemelik a megengedett maximális sebességet. Erre általában jelentős fejlesztések, útfelújítások, kapacitásbővítés esetén kerülhet sor.

Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×