Magyarország technikailag készen áll a koronavírus elleni oltások tömeges és gyors beadására, amennyiben nagy mennyiségben érkezne vakcina az országba – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. (A teljes interjú ITT hallgatható meg.)

A kormányfő hangsúlyozta, jelenleg 35 ezer ember beoltására alkalmas vakcina áll rendelkezésre, amelyet a kormány oltási terve alapján az orvosok és más, az egészségügyben dolgozók kapnak meg elsőként.

Kiemelte,

amennyiben hirtelen több millió vakcina állna rendelkezésre, akkor azok beadása a több mint tízezer választási helyszínen történhetne meg, az állampolgároknak tehát oda kellene menniük, ahol szavazni szoktak.

Orbán Viktor megjegyezte ugyanakkor, mostani tudásuk szerint nem várható rövid időn belül több millió vakcina, mivel jelenleg a gyártók sem tudnak megbízható szállítási mennyiségeket és időpontokat mondani.

A kormányfő a második hullámról úgy fogalmazott, "sikerült leszorítanunk, ha még nem is semlegesíteni, de most már földharc van, (...) levittük a birkózószőnyegre".

Orbán Viktor nehéz kérdésnek nevezte, hogy a vakcina érkezése előtt lehet-e lazítani a korlátozásokon, mivel ha nem érkezik meg időben az oltóanyag, akkor újabb fertőzési hullám indulhat.

"Nyitni is szeretne mindenki, nagy bennünk a vágy, hogy megszabaduljunk ettől a nyomorúságtól, ugyanakkor, ha nem jól ütemezünk, akkor még egy harmadik hullám is bekövetkezhet" – mondta.

Hangsúlyozta, a "nyugatról érkező vakcinákat az Európai Unió intézi", a tagállamok ugyanis abban állapodtak meg, hogy egyben rendelnek és Brüsszel igazságosan szétosztja a vakcinaadagokat. "Nem vagyok elégedett a tempóval, mert vannak olyan gyártók, amelyeknek a termékei hamarabb voltak elérhetőek Kanadában, Nagy-Britanniában, Izraelben, mint például az Európai Unióban" – mondta a kormányfő, majd hozzátette, nem róható fel Brüsszelnek, hogy ők is ki vannak szolgáltatva a gyógyszeripari cégeknek.

Orbán Viktor megjegyezte, a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az uniós kvótán felül is rendeljenek oltóanyagot, Magyarország is próbálkozik ezzel, hasonlóan Németországhoz. Ez nem számít az európai megállapodás megszegésének, mivel abban nem szerepel, hogy az elsőbbséget élvező lekötött kvótán felül ne lehetne kétoldalú megállapodással is rendleni vakcinákat.

A miniszterelnök aláhúzta, a kabinet elsősorban a keleti fejlesztésű vakcinákkal foglalkozik, amelyek közül az oroszból várhatóan nem áll majd rendelkezésre elég mennyiség, a kínai oltás ugyanakkor ígéretesebb, bár jelenleg még az sem elérhető. Ideális esetben a magyarok választhatnak majd, hogy a nyugati vagy kínai vakcinával kívánják beoltani magukat.

Orbán Viktor azt mondta, nem akar spekulálni arról, milyen ütemben érkezik majd oltóanyag: ha "sok vakcina van itt, akkor sokat és gyorsan oltunk", ha lassabban érkezik, akkor lassabban és keveset.

Hangsúlyozta, nem igazak azok az ellenzéki állítások, hogy a kormánynak ne lenne oltási terve, hiszen az országos tisztifőorvos mellett ő maga is számtalanszor elmondta, milyen sorrendben oltják majd be az embereket:

az egészségügyi dolgozók után a szociális területen dolgozók következnek, majd a veszélyeztetett, idősebb korúak, majd a rendvédelmi szervek.

A kormányfő szólt arról is, a járvány megtanította, hogy minden országnak kell rendelkeznie saját oltóanyag előállítására képes ipari kapacitással, még akkor is, ha azok "békeidőben" veszteségesek, a kormány pedig mindent megtett ennek érdekében.

Orbán Viktor azt mondta,

a Pfizer cég oltóanyaga "valójában magyar vakcina".

Kifejtette, a napokban hosszan beszélt Karikó Katalin biokémikussal és megértette, hogy ugyan egy német professzor is "benne van ebben a dologban, de legtöbben magyarok dolgoznak a kutatásban", ezért "kis túlzással, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina, amerikai pénz és magyar ész van benne".

A miniszterelnök kiemelte, a baloldal által leszólt magyar egészségügy sokkal jobban helyt állt a járványban, mint számos előkelőbb helyre értékelt ország egészségügyi rendszere. "Itt nem haltak meg emberek azért, mert nem volt ellátás a kórházban, itt nem kellett a folyosókon fektetni az embereket, itt nem kellett az orvosoknak arról dönteni, hogy melyik beteg maradjon életben a kevés lélegeztetőgép miatt" – sorolta.

Hangsúlyozta, a magyar orvosok és ápolók kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, hasonlóan a pedagógusokhoz, akiknek köszönhetően sok százezer munkahely maradt meg, hiszen a munkavállalóknak nem kellett otthon maradniuk a gyermekeikkel.

Orbán Viktor elmondta, azt szokták mondani, hogy "mi széthúzó nép vagyunk, ennek időnként vannak konkrét példái, de összességében, amikor nagy baj van, akkor kiderül, hogy a fegyelmezettség, az összefogás, az egymásért való felelősségvállalás képessége az erős a magyarokban". Példaként említette, hogy Magyarországon nem voltak tüntetések a korlátozásokkal szemben, még ha azok "senkinek sem estek jól".

Emellett nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a kormány a magyar gazdaság lehetőségeit meghaladó mértékű és ütemű bérfejlesztést hajtott végre az egészségügyben – tette hozzá.

"Nagy idők kapujában állunk"

A miniszterelnök azt mondta a műsorban, hogy

a 2010 és a 2020 közötti évtized az elmúlt száz év legsikeresebb évtizede volt Magyarországnak, a következő tíz év pedig még jobb lehet.

A kormányfő úgy fogalmazott, "nagy idők kapujában állunk", és az új évtizednek már az első éve is fantasztikus lehet, még akkor is, ha az első pár hónapja "nyomorúságosnak" tűnik is majd a korlátozások miatt.

"Hihetetlen gyorsasággal állunk majd emelkedő pályára: a világgazdaság is könnyen lehet, hogy korábban nem látott méretű növekedésnek indul, (...) a magyarnak pedig még gyorsabbnak kell lennie" – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, olyan dimenzióváltás előtt áll a magyar gazdasági rendszer, amit ma még kevesen értenek.

Kiemelte, ez egy digitalizált, a saját hulladékát is feldolgozni képes, úgynevezett körforgásos gazdaság lesz radikálisan lecsökkentett szén-dioxid-kibocsátással, teljes foglalkoztatással és az EU nyugati felénél érzékelhetően gyorsabb növekedéssel.

Az emberek is gyarapodni fognak, nagyobb otthonokban élnek és több gyermeket vállalnak – tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor elmondta, az évtized végére a magyar gazdaságnak el kell érnie, hogy a külföldön befektető magyar vállalkozások hazahozott profitja elérje azt az összeget, amelyet a Magyarországon működő külföldi cégek kivisznek az országból.

A miniszterelnök kijelentette, válság idején a baloldal általában az adóemelésben látja a megoldást, de ő nem hisz ebben a gondolkodásmódban.

Válságban adót kell csökkenteni, az államnak és az önkormányzatoknak egyaránt, sőt a bankoknak is be kell szállniuk a hitelfizetési moratórium meghosszabbításával

– mondta, hozzátéve, "itt most mindenki vállal valamit". Megjegyezte, nem minden önkormányzat érti meg az adócsökkentés jelentőségét, pedig a vállalkozások csak akkor képesek több embernek munkahelyet adni, ha minél kevesebb közteher van a vállukon.

Kiemelte, a vállalkozásokat kell abba helyzetbe hozni, hogy minél több embernek munkát tudjanak adni.

A kormányfő szólt arról is, a válság első és második hullámában is sikerült megőrizniük a munkahelyeket, amit az is mutat, hogy most mintegy 60 ezerrel dolgoznak kevesebben, mint egy évvel korábban, a járvány kitörése előtt; a munkanélküliségi statisztikákban pedig továbbra is csak Csehország és Németország előzi meg Magyarországot.

Orbán Viktor a munkahelyek megőrzéséhez hasonlóan fontosnak nevezte, hogy az országnak egyetlen nagy tervéről sem kellett lemondani a járvány miatt. Példaként említette a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállítását, valamint a családtámogatási, otthonteremtési programok folytatását.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!