eur:
411.21
usd:
392.84
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere éves meghallgatásán az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén az Országházban 2020. november 24-én.
Nyitókép: Kovács Tamás

Kásler Miklós: a kultúra támogatása a járvány idején kiemelt cél

Az európai országok közül GDP-arányosan Magyarország támogatja a kultúrát a legnagyobb mértékben - hangsúlyozta éves meghallgatásán az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés kulturális bizottságának keddi ülésén.

Kásler Miklós felidézte: 2019-ben a kultúra állami támogatása 472 milliárd forintot tett ki, 91 milliárddal meghaladva az előző évi adatot, az önkormányzatok pedig 181 milliárd forintot fordítottak kulturális célokra.

Kiemelt kormányzati figyelem jutott a kulturális intézmények fejlesztésére, amihez hasonlóra a millennium óta nem volt példa - emlékeztetett a miniszter. Elmondása szerint az utóbbi 10 évben mintegy 100 kulturális beruházásról született döntés 530 milliárd forint értékben, és további 440 milliárd áll rendelkezésre további fejlesztésekre.

  • A Modern Városok Program keretében valósult meg a veszprémi, debreceni, győri és zalaegerszegi színházak felújítása, bővítése,
  • hazai forrásból pedig szolnoki, kecskeméti és debreceni fejlesztések.

A fővárosi beruházások közül a miniszter megemlítette a Nemzeti Színház műszaki korszerűsítését, a József Attila Színház fejlesztésének előkészítését, de további várható vidéki beruházásokról is szót ejtett.

Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy 2019-ben létrejött egy kultúrstratégiai intézményi kör 16 intézettel; ennek célja, hogy a országszerte egyenlő hozzáférést biztosítson a nemzeti kultúrához. Megalakult a Kulturális Tanács is, amely a kulturális ágazat egységes stratégiai irányításának szakmai alapjait biztosítja.

A kulturális közalkalmazottak jogviszonya munkaviszonnyá alakult, bérük pedig 6 százalékkal emelkedik - közölte.

A miniszter elmondása szerint a 2019-ben alapjaiban rendeződött át az előadóművészeti intézmények, különösen az önkormányzati fenntartású színházak finanszírozása. 2020 áprilisáig minden önkormányzattal megszületett a megegyezés, így közös állami-önkormányzati működtetésűvé vált 8 fővárosi színház, továbbá 20 vidéki város 30 intézménye.

Folytatódott a népművészet támogatását célzó Csoóri Sándor-program, amely idén 3 milliárd forintos keretből 2200 szervezetnek nyújt anyagi segítséget.

Az idei év januárjában létrejött a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központ azzal a feladattal, hogy a közgyűjteményekben zajló digitalizációt koordinálja és dinamizálja.

Létrejött az internetes tartalmak megőrzését szolgáló jogi háttér is, erre támaszkodva az Országos Széchényi Könyvtár 2021-től ellátja a magyar vonatkozású webtartalmak archiválását és feldolgozását - számolt be a miniszter. Kásler Miklós hangsúlyozta: a kulturális kormányzat kiemelt célja a nemzeti gyökerek kutatása, a nemzeti identitás megerősítése, a tudományos eredmények közérthető formában történő közzététele.

Ennek elősegítésére kezdte meg a működését 2019. január 1-jén a Magyarságkutató Intézet, amely a magyarság nyelvét, eredetét, múltját kutatja interdiszciplináris módon. Az intézet rendkívül magas színvonalon és prekoncepciómentesen végzi feladatát: számos kiadvánnyal, konferenciával, kiállítással jelentkezett, régészeti feltárásokat, archeogenetikai vizsgálatokat finanszírozott - értékelt a miniszter.

Kásler Miklós elmondása szerint a kultúra támogatása a járvány idején kiemelt cél: a kormány idén 12,6 milliárd forinttal segített abban, hogy a magyar kultúra túlélje a világjárvány időszakát.

Ebből 800 millió forint jutott a Muzsikáló Magyarország programra, majd további 200 millió forint a magyarországi cigányzene támogatására. A minisztérium saját keretéből 1 milliárd forintot csoportosított át az előadóművészeti szcéna megsegítésére, ebből mintegy 3000 művész kapott átlagosan 300 ezer forintot.

Eközben előtérbe kerültek az online kulturális szolgáltatások, hiszen vészhelyzet idején a kulturális intézmények látogatása tilos, de online minden kulturális esemény engedélyezett - mondta el Kásler Miklós.

Hiller István (MSZP) képviselő kérdésére válaszolva a miniszter hangsúlyozta, hogy nem volt olyan színház, amely kapcsán ne sikerült volna megállapodni az önkormányzatokkal.

Simon Róbert (Fidesz) érdeklődésére közölte, hogy a Magyarságkutató Intézet működésének eddigi két évében rendkívül korrekten, magas tudományos színvonalon, közérthető nyelven "alapvetően fontos dolgokat közölt".

Ander Balázs (Jobbik) arról érdeklődött, hogy a kulturális dolgozók bérrendezését elintézettnek tekinti-e a kormány a 6 százalékos béremeléssel. Kásler Miklós elmondta:

véleménye szerint a béremelés nem elég magas,

de jelen pillanatban erre van lehetőség.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×