eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin
Zéró károsanyag-kibocsátású, elektromos autóbusz bemutatóján a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szolgáltatója, az VT-Arriva Kft. XI. kerületi telephelyén 2020. szeptember 16-án. A MAN Lion,s City E típusú járművet Budapest számos európai nagyvárost megelőzve tesztelheti az intenzív közösségi közlekedésben a 105-ös autóbusz vonalán. A járművet - amelyben 29 ülőhely van és 90 utas szállítására alkalmas - egy 240 kilowatt teljesítményű elektromotor hajtja, amely a 480 kilowattóra összteljesítményű NMC-cellás lítiumion akkumulátor-csomagból nyeri az energiát. Az autóbusz egy feltöltéssel 200 - ideális használat esetén - 270 kilométert tud megtenni.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Nemzeti Akkumulátorstratégia készül

A közlekedés, a járműgyártás és az energiaipar hatékony zöld átállása érdekében Magyarország a közép-európai államok közül elsőként csatlakozik az európai akkumulátoripari törekvésekhez - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A közleményben kiemelték, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium az EIT InnoEnergy-vel együttműködésben a teljes szektorra kiterjedő egyeztetéseket indított el. A közös munka egyik legfontosabb eredménye a Nemzeti Akkumulátorstratégia megalkotása lesz. A 2021 elején elkészülő dokumentum új lehetőségeket biztosít a magyar vállalkozások számára, munkahelyeket teremt, és ösztönzi a régió innovációs törekvéseit.

Hangsúlyozzák, hogy a járműgyártásban 2,7 millióan dolgoznak az Európai Unióban, több mint százezren Magyarországon.

A szektor a foglalkoztatáson túl meghatározó tényezője a hazai gazdasági teljesítménynek, ipari termelésnek, kivitelnek és technológiai fejlődésnek is.

Magyarországnak fokozott figyelmet kell fordítania az ágazati megatrendekre annak érdekében, hogy a belföldi gépjárműipar hosszú távon megőrizze kulcsfontosságú gazdasági szerepét és nemzetközi versenyképességét. A fenntartható közlekedés jövője egyértelműen az elektromosság, a gépjármű- és az energiaipar fejlődésének előfeltétele tehát a lehető legjobb minőségű energiatárolás.

Az akkumulátoripar korszerűsítése nagymértékben hozzájárul a nemzeti és nemzetközi klímacélok valóra váltásához is. A gazdasági lehetőségek kiaknázásán túl alapvető feladat az európai erőfeszítések támogatása a 2050-re kitűzött nettó zéró kibocsátás elérésében. Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervében vállalta, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkenti üvegházhatásúgáz-kibocsátását – írják a közleményben. (Igaz ugyanakkor, hogy a 90-es évek elején a szocialista ipar összeomlása nagyban hozzájárult ehhez.)

Rámutatnak arra, hogy az ITM és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet szakmai tudás- és innovációs közössége, az EIT InnoEnergy együttműködésében ágazati egyeztetések indultak el novemberben. A közös munka célja egy nemzeti akkumulátoripari stratégia kidolgozása, a magyar energia- és mobilitási szektor átállítása környezetbarát megoldásokra.

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a közleményben elmondta, az együttműködés hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez, az európai ellátási láncba való erőteljesebb bekapcsolódásához. A kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben több intézkedéssel támogatja a hazai közlekedés zöldítését, az elektromos mobilitás elterjesztését. Magyarország nemcsak a gyártásban, hanem a felhasználásban is kimagasló eredményeket tud felmutatni.

Az újonnan forgalomba helyezett alternatív hajtású járművek száma az uniós tagállamok közül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az idei első három negyedévben

– emelte ki az államtitkár.

Diego Pavía, az EIT InnoEnergy vezérigazgatója hozzá fűzte, a közép-európai fejlesztések kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be az európai energiaszektor zöldebbé tételében. A földi lét környezetbarát közlekedéssel, gazdaságos technológiákkal tehető fenntarthatóbbá, ennek érdekében közös célunk a régió bekapcsolódása egy versenyképes, fejlett európai akkumulátoripari ellátási lánc kiépítésébe.

A felek műhelybeszélgetésekkel és kétoldalú egyeztetésekkel vonják be a hazai iparági partnereket, vállalkozásokat, hatóságokat, a tudományos és pénzügyi szektorok képviselőit egy átfogó akcióterv kidolgozásába. A Nemzeti Akkumulátor Stratégia megalkotása lehetővé teszi, hogy Magyarország az együttműködést nemzetközi szintre kiterjesztve az Európai Akkumulátor Szövetség szerves részévé váljon. A tervek és intézkedések összehangolását nagyban elősegíti majd, hogy a Európai Akkumulátor Stratégiához kapcsolódó iparfejlesztési programot is az EIT InnoEnergy koordinálja - tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×