Infostart.hu
eur:
365.98
usd:
316.94
bux:
152723.91
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta
Résztvevő a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Szentkirályi utcai épületénél az SZFE és a Parlament között szervezett élőláncon 2020. szeptember 6-án. Élőlánccal tiltakoztak az SZFE modellváltása, autonómiájának elveszítése ellen az intézmény hallgatói és szimpatizánsok ezen a napon Budapest belvárosában. Az élőlánc tagjai kézről kézre adták azt a chartát, amelyet délelőtt az egyetem szenátusa írt. A Charta Universitasban rögzítették azokat az alapelveket, amelyek mentén el tudnák képzelni az együttműködést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

A kancellár kiürítteti az SZFE épületeit a járványra hivatkozva

Péntek 18 óráig mindenkinek el kell hagynia az egyetem épületeit és a kollégiumot.

Miután a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) polgárai alkotmányjogi panaszt nyújtottak be péntek reggel az Alkotmánybíróságoz, a Népszava értesülése szerint délelőtt Szarka Gábor kancellár a következő levelet küldte el hallgatóknak:

„Figyelemmel a koronavírus-járvány hazai terjedésének ütemére, illetve ezzel összefüggésben az SZFE létesítményeinek működési rendjét veszélyeztető ellenőrizhetetlen belső viszonyokra – a Fenntartó egyetértésével – a tanév rendjét szabályozó 9/2020. (VI.25.) sz. rektori utasítás a 11/2020. (X.15.) sz. rektori utasítással módosításra került, mely a csatolt mellékletben olvasható.

A rektori utasítás végrehajtásával kapcsolatos további feladatokról az alábbiak szerint intézkedünk:

  1. Az Egyetem létesítményeit mai nap munkaidő végéig, de legkésőbb 18 óráig valamennyi egyetemi polgárnak el kell hagynia. Az üzemeltetési vezető intézkedik a fokozatosan kiürülő irodák, kollégiumi szobák, tantermek, egyéb helyiségek, végül a kiürült épületek zárásáról.
  2. Az Igazgatási és Szervezési Hivatal vezetője intézkedik a kollégium kiürítéséről az 1. pont szerinti időpontig, a kollégiumi hallgatók részére a szünet időszakában kollégiumi díj nem kerül felszámításra.
  3. A benntartózkodásra engedélyezett üzemeltetési munkatársak és a szakkarbantartásokat végző személyek kivételével a szünet alatt kizárólag írásos kancellári engedéllyel lehet az Egyetem létesítményeiben tartózkodni.
  4. Az őszi szünet időszakában a jelenléti oktatás szünetel, az elmaradt foglalkozások pótlásáról a szünet utáni időszakban kell gondoskodni. Ugyanakkor az osztályvezető tanárok döntésük szerint távoktatási formában szervezhetnek képzéseket, ezek megtartását azonban megfelelően igazolniuk kell.
  5. A szünet ideje alatt átfogó műszaki karbantartó munkákra is sor kerülhet, ez érintheti gépészeti eszközök, más műszaki egységek átmeneti vagy tartós leállását is.
  6. Tekintettel arra, hogy a szünet alatt vegyszeres fertőtlenítő takarításra is sor kerülhet, ezért megkérem valamennyi egyetemi polgárt, hogy egyfelől értéktárgyaikat vigyék haza, másfelől személyes tárgyaikat zárják el szekrényeikbe, fiókjaikba. Élelmiszert ne hagyjanak az helyiségekben, ahol hűtőszekrény van, azt ürítsék ki és áramtalanítsák.
  7. A szünet alatt is tájékoztatjuk az Egyetem polgárait az esetleges fontos fejleményekről, ezért kérem folyamatosan kísérjék figyelemmel a hivatali emailforgalmukat.
  8. A karbantartások nem érintik az Vas utcai épület homlokzatán lévő installációk eltávolítását.
  9. Megkérem a hallgatókat, hogy a szünet utáni első nap kizárólag akkor térjenek vissza a munkába, ha teljesen egészségesek.”

A kancellár levele így zárul: „Mindenkinek jó pihenést kívánok. Bízom benne, hogy a szünet után megkezdődhet végre a közös munka és a párbeszéd Egyetemünk jövőjéről” – számolt be a Népszava.

Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×