1 °C
Hazánkban nemcsak az oltásellenes és vírusszkeptikus nézetek, de a vakcina esetleges költségei is hátráltathatják a koronavírus ellenszerének széles körű használatát. A leginkább érintett társadalmi rétegek hiába nyitottak a védőoltásra, ha nincsenek meg az anyagi feltételek.
Mint az Ipsos szeptemberi elemzéséből kiderült, a magyarok nemzetközi összehasonlításban is szkeptikusnak számítanak a Covid-19 betegség elleni vakcina idei kifejlesztését és annak vélt hatékonyságát illetően. Egy hónappal ezelőtt a hazai lakosság mindössze 26 százaléka tartotta reálisnak a vakcina piaci bevezetését erre az évre, szemben a 41%-os becsült világátlaggal. A mintegy 20 ezer felnőttkorú állampolgár megkérdezésével lezajlott globális kutatás eredményei szerint mind a gyógyszer idei kifejlesztését, mind annak működését tömegek kérdőjelezik meg.
Magyarországon az egyik legalacsonyabb érték volt mérhető a vakcina várható alkalmazását illetően is,
100 hazai lakosból 56 nyilatkozott úgy a nyár végén, hogy beoltatná magát a vírus elleni készítménnyel,
míg a nemzetközi átlag jelentősen magasabb, 74%-ot tett ki. A 27 mért ország rangsorában Lengyelország és Oroszország után így Magyarország elnyerte a harmadik legóvatosabb ország címét.
Koronavírus elleni oltás elutasítása és annak okai
Az oltás elutasítása mögött első helyen a mellékhatásoktól való félelem állt, mint döntő ok, de az említések között átlag feletti értékkel volt megtalálható a vakcina hatékonyságának, illetve a Covid-19 vírus tényleges veszélyességének megkérdőjelezése (azaz bizonyos fokú vírustagadó és vírusszkeptikus magatartás) is Magyarországon.
Az Ipsos magyar irodája az Omnibusz kutatássorozat keretein belül októberben újabb, a szeptemberitől némileg eltérő fókuszú hazai vizsgálatot végzett, mely eredményei szerint
a biztos elutasítók aránya októberben 46%-ot tesz ki, de jelentős méretű, 12%-os a bizonytalanok vagy a választ kerülők csoportja is.
„A kutatás elsődleges célja a nemzetközi eredmények mélyebb megértése volt, ezért az Ipsos a vakcinához köthető fizetési hajlandóságot is tesztelte” – mondta el az Ipsos Observer üzletágának kutatási vezetője, Földes Annamária.
Amennyiben rendelkezésre állna, beoltatná magát a COVID-19 (koronavírus) elleni vakcinával? (felnőtt lakosság bázisán, N=1000 fő)
Az eredmények korcsoport szerinti bontása kimutatja, hogy 50 év alatt erősebb az oltásellenesség hazánkban (49%), míg az idősebbek,
az 50–59 éves korosztály mutatja a legnagyobb nyitottságot a koronavírus elleni oltásra.
Az esetleges gyógyszeres védekezés lehetőségével élők közül e korcsoport minden harmadik tagja kész lenne akár fizetni is a vakcináért (35 százalék). További szociodemográfiai vizsgálatok rávilágítanak, hogy ennél magasabb fizetési hajlandóság a főiskolai végzettségűek (50 százalék), a Pest és Veszprém megyeiek (41 és 40 százalék), vagy például a magas anyagi státuszúak körében mérhető (57 százalék).
„Bár a védőoltás elutasítása a 60 év felettiek, a legfeljebb 8 általánost végzett felnőttek körében, valamint például Bács-Kiskun, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kifejezetten alacsony – mondta Földes Annamária –, ez nem jár együtt magas fizetési hajlandósággal. A költségek állami átvállalására ezen lakossági csoportok számítanának leginkább.”
Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz Önre? (felnőtt lakosság bázisán, N=1000 fő/hónap)
Az Ipsos kutatása a korábbi hónapok gyakorlatához hasonlóan ezúttal is kitért a vakcinán túli védekezési módokra. 1000 felnőttkorú magyar állampolgár személyes megkérdezése alapján nincs jelentős változás a lakosság korábbi gyakorlatában. A szájmaszkviselés, valamint a rendszeres kézmosás említésének gyakorisága az enyhe csökkenés ellenére is magas. Intő jel ugyanakkor, hogy a személyes találkozók gyakoriságának lassú, öt hónapon át tartó visszarendeződése megtorpanni látszik, akárcsak a belföldi utazások eddig erősödő trendje.
