4 °C
A koronavírus-fertőzés egyik legsúlyosabb következménye a légzési elégtelenség. A kritikus állapotban lévő betegek akár több hétig is lélegeztetőgépre kerülnek. A magyar fejlesztésű és gyártású lélegeztetőgépet Covid–19-re optimalizálják – írja az Index.
A klinikai vizsgálatok lezárultak, az eredmények várakozáson felüliek, már csak a sorozatgyártáshoz szükséges hatósági, valamint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet engedélyére várunk – foglalta össze a hazai fejlesztésű lélegeztetőgép aktuális helyzetét a Femtonics Kft. munkatársa, Fűtő Veronika projektmenedzser.
Jól vizsgázott betegeken is
Március végére készült el az első működő prototípusa, és április óta vár a szabadalmaztatásra. A gépet közel három hónapja tesztelik a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikáján. A beállított paramétereket pontosan és megbízhatóan teljesíti az eszköz, riasztási és betegbiztonsági funkciói pedig megfelelőek, így bevonhatóvá válik a lélegeztetésre szoruló betegek kezelésébe – olvasható a vizsgálatba bevont orvosszakértők álláspontja a közleményben.
Négy egymásra épülő szakaszból állt a klinikai tesztelési fázis:
- A lélegeztetőgép műszaki működésének ellenőrzése 72 eltérő beállítással és tüdőparaméterrel.
- A különböző riasztási események 9 különböző helyzetben.
- Számos klinikus bevonásával felmérték a szerkezet kezelhetőségét: megnézték, hogy egy rövid oktatás után megbízhatóan irányítható-e a gép. Az orvosok tizenhárom feladatot hajtottak végre, ezt követően nemzetközi pontrendszer alapján szakvéleményt állítottak fel a gép használhatóságáról. Ebben a fázisban az eszköz 90 százalék feletti eredményt hozott.
- Az utolsó szakaszban bevonták a lélegeztetőgépet a betegellátásba is: alkalmazták eszméletlen és tudatánál lévő beteg kezelésénél is. Rendkívül fontos szempont, hogy a spontán légvételeket is megfelelően támogatta az automata lélegeztetés mellett. A lélegeztetés során előforduló klinikai jelenségekre és eseményekre, például köhögésre vagy váladék eltávolítására kifogástalanul reagált – teszik hozzá.
Lorx András, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának docense szerint a zárt rendszerű légzőkör és gázellátás nem pazarló, ezért a berendezés nagy előnye, hogy nem jelent többletterhelést a kórházi gázhálózatnak.
A normál, gépi lélegeztetésnek vannak bizonyos mellékhatásai. A légzőizmok ellustulnak, ami abból adódik, hogy a légzőmozgást innentől a gép végzi a beteg helyett.
A gép nem megfelelő beállítása, vagy a vezérlő szoftver pontatlansága pedig tüdőkárosodást is okozhat. Idesorolhatók még a különféle fertőzések, pl. tüdőgyulladás kockázata, sőt a pszichológiai szövődmények – a lélegeztetőgéppel kezelt betegek negyedénél fejlődik ki poszttraumásstressz-szindróma és depresszió.
Ezeket csak akkor lehet minimalizálni, ha a lélegeztetőkészülék jól reagál a beteg minden igényére.
Az új fejlesztésű lélegeztetőgép a betegek kontrollált lélegeztetésén kívül
alkalmas részleges légzéstámogatásra is, miközben maximálisan megőrzi a betegek saját légzési aktivitását,
és ezzel megelőzik, hogy a beteg légzőizmai inaktívvá váljanak. Külön lehet vezérelni a belégzést és a kilégzést. Rendkívül finom a készülék irányítása és szoftvere, így bármilyen lélegeztetési programnak meg tud felelni. Lehetséges többszintű platónyomás beállítása is – ez olyan variáció, ami a hagyományos lélegeztetőgépeken nem található meg. De riasztó és vészkapcsoló is elérhető rajta, ha az egészségügyi személyzet igényelné.
