Infostart.hu
eur:
379.66
usd:
321.64
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Nyitókép: Pixabay

Fuldoklunk a betonban - Hetilapszemle

A billegő amerikai államok fontosságáról, az online számlázás kiterjesztéséről és a beton veszélyeiről is írnak a hetilapok. A Mandiner, a Figyelő és a HVG írásaiból válogattunk.

A billegő államokban dől majd el, hogy a november 3-i elnökválasztás után is Donald Trump marad a Fehér Ház lakója, vagy demokrata kihívója Joe Biden lép a helyére – írja a Mandiner. A hetilap szerint idén 13 olyan amerikai tagállam van, ahol nincs egyértelmű demokrata vagy republikánus többség, a billegők közé került két korábbi republikánus bástyának számító állam, Georgia és Texas is. A Politico elemzésére hivatkozva azt írják: a billegők közül 5 tagállamban Trump, 5-ben Biden az esélyesebb, 3-ban megjósolhatatlan az eredmény. A Mandiner kiemeli, hogy a második legtöbb elektori szavazattal bíró Texas megnyerése kulcsfontosságú lenne Trumpnak, ugyanakkor az ott növekvő városi és diplomás népesség, valamint a nagyszámú spanyol ajkú közösség inkább a demokratáknak kedvez. A lap azt is megjegyzi, hogy míg 2016-ban Trump nyert a kertvárosokban, azóta ezek a környékek inkább a demokratákat segítették a képviselőházi többség elnyeréséhez.

A Figyelő arról közöl cikket, hogy a NAV-hoz bekötött online számlázás jövőre teljes lesz. Azaz ekkortól már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja majd az adóhivatal. Az újfajta adatszolgáltatás átlagosan napi több mint félmillió lakossági számlát érint - írja a hetilap. A figyelő szerint a változással visszaszorulhat a feketegazdaság és csökkennek a bürokratikus akadályok. Mivel minden adat befolyik a NAV-hoz, így az áfabevallások is egyszerűsödhetnek: ezeket szoftver készítheti el , s a kiajánlásukat követően a cégeknek csak el kell fogadniuk az adatokat. A lap megjegyzi, a számlázás egyszerűbb is lesz Mivel az eladó a meghatározott adatokat beküldi az adóhivatalhoz, a vevőnek elegendő letölteni onnan azokat. Ezek után ez a hivatalos NAV-os adatszolgáltatás lesz a hiteles elektronikus számla is egyben.

A HVG arról ír, hogy bár a műanyagoknál kevésbé félnek tőle, a világ fuldoklik a betonban. A lap megjegyzi, hogy az anyag kétségbevonhatatlan előnyei mellett természeti élőhelyeket vesz el és tesz tönkre, erősíti a nyarakat egyre elviselhetetlenebbé tevő városi hőszigetek kialakulását, a készítése és a lerombolása során keletkező nagy mennyiségű por pedig növeli a légúti betegségek kockázatát. További probléma, hogy előállítása rettentő víz- és homokigényes, utóbbihoz például folyómedreket és tengerpartokat pusztítanak el. Még komolyabb probléma, hogy a beton előállítása során rengeteg szén-dioxid jut a légkörbe, egyes becslések szerint

ez adja a globális emisszió 8 százalékát.

Ha sikerülne „kizöldíteni” a cement hagyományos gyártási technológiáit, azzal szakértők szerint 2050-re akár 40 nappal is ki lehetne tolni a túlfogyasztás napját. A lap megjegyzi, hogy Az igazi siker a cement teljes kiváltása vagy a gyártás környezetbaráttá tétele lenne, ám ehhez politikai akarat is kellene.

Címlapról ajánljuk
Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×