eur:
411.25
usd:
393.18
bux:
79656.96
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Így drágítja a kereslet mellett a falusi csok a vidéki ingatlanokat

Drágábbak lettek a vidéki ingatlanok, részben a fővárosból kiszorulók miatt, részben viszont a falusi csok generálja a kereslet nyomán az áremelkedést - mondta az InfoRádiónak Mester Nándor, az Mfor-Privátbankár vezető ingatlanszakértője.

Elsősorban a megyei jogú városok környezetében emelkedtek jelentősen az ingatlanárak, valamint Budapest külső kerületei mellett a főváros agglomerációjában - mondta az InfoRádiónak Mester Nándor, az Mfor-Privátbankár vezető ingatlanszakértője. Példája szerint annyira drága lett Budapesten ingatlant venni, hogy de átlagos 50-60 négyzetméteres belvárosi lakás áráért egészen közel a fővároshoz, jó közlekedéssel egy 120-140 négyzetméteres jó állapotú családi házat lehet vásárolni 300-400 négyzetméteres kerttel.

"Az agglomerációs áremelkedés egyik oka éppen ez, a másik pedig - és ez általában is igaz a valóban kis, néhány ezer fős településekre -, hogy jelentős az érdeklődés a falusi csok iránt"

- mondta a szakértő. Felidézte, hogy a támogatás indulását követően fokozatosan futott fel a kereslet, a hivatalos adatok szerint most már a hivatalos adatok szerint 11 ezer család élt a támogatott lakásvásárlási lehetőséggel. "Elsősorban felújításra kérték: inkább romosabb állapotú házat vettek az érintettek valamilyen önerőből, kölcsönből, és a felújításához igényelték ezt a néhány millió forintot" - tette hozzá Mester Nándor.

A kereslet növekedésének hatása az áremelkedésben is megjelenik - összegezte az idei tapasztalatokat. Hozzátette, hogy ennek ellenére is nagyon megéri az agglomerációban - mintegy 20-25 perces autóútra lévő - településeken is nézelődniük a vásárlóknak, mivel igen jó állapotban lévő, méretes, szép családi házakat lehet vásárolni.

Az ingatlanvásárlók - nem csak magányszemélyek, de cégek is - külső kerületek, illetve az agglomeráció felé fordulása már a járvány előtt is jellemző volt.

"A járvány ezt csak felgyorsította"

- tette hozzá Mester Nándor. A szakértő szerint a budapesti agglomerációnak elsősorban nyugati-, délnyugati régiójára jellemző, hogy közepes vállalatok tucatjai költöztek ki ide a belvárosból, és nagyon sokan cégközpontot is kialakítottak itt, főleg azok a cégek, amelyeknek raktározási funkciójuk is van, kereskedő, raktározó, elosztó társaságok. "Nem csak ezek a nagy logisztikai központok, hanem közepes cégek is" - erősítette meg a szakértő.

Néhány agglomerációs településen az önkormányzatok is ösztönözték ezt a folyamatot. Például Gyálon, Vecsésen vagy Üllőn vállalkozói övezeteket, parkokat érdemes létrehozni, ahol a budapesti árak nagyjából 70 százalékáért lehet kisebb méretű telephelyet, irodát bérelni. A szakértő szerint a jövőben bővülhet ez a folyamat.

"Természetesen a home office soha nem fogja kiváltani az irodai környezetet, de az biztos, hogy lesznek olyan cégek és magánszemélyek is, akiknek igenis megoldás az, ha kiköltöznek a belvárosból, ahol valóban megfizethetetlen ingatlanárak alakultak ki, és kijjebb szorul nagyon sok tízezer ember Budapestről" - tette hozzá Mester Nándor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A fejlődés mérésére a GDP-nél pontosabb, a fenntarthatósági szempontokat tükröző mutatóra, módszerre tett javaslatot Áder János a budapesti World Science Forum harmadik napjának nyitó beszédében. A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók által kidolgozott, három indikátorból (fenntartható GDP, fenntarthatósági teljesítmény keret, GDP-túli jólléti mutató) álló mérőszám bemutatásakor kiemelte: a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns. Az új mérőszám viszont megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait” – érvelt Áder János.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×