Elsősorban a megyei jogú városok környezetében emelkedtek jelentősen az ingatlanárak, valamint Budapest külső kerületei mellett a főváros agglomerációjában - mondta az InfoRádiónak Mester Nándor, az Mfor-Privátbankár vezető ingatlanszakértője. Példája szerint annyira drága lett Budapesten ingatlant venni, hogy de átlagos 50-60 négyzetméteres belvárosi lakás áráért egészen közel a fővároshoz, jó közlekedéssel egy 120-140 négyzetméteres jó állapotú családi házat lehet vásárolni 300-400 négyzetméteres kerttel.
"Az agglomerációs áremelkedés egyik oka éppen ez, a másik pedig - és ez általában is igaz a valóban kis, néhány ezer fős településekre -, hogy jelentős az érdeklődés a falusi csok iránt"
- mondta a szakértő. Felidézte, hogy a támogatás indulását követően fokozatosan futott fel a kereslet, a hivatalos adatok szerint most már a hivatalos adatok szerint 11 ezer család élt a támogatott lakásvásárlási lehetőséggel. "Elsősorban felújításra kérték: inkább romosabb állapotú házat vettek az érintettek valamilyen önerőből, kölcsönből, és a felújításához igényelték ezt a néhány millió forintot" - tette hozzá Mester Nándor.
A kereslet növekedésének hatása az áremelkedésben is megjelenik - összegezte az idei tapasztalatokat. Hozzátette, hogy ennek ellenére is nagyon megéri az agglomerációban - mintegy 20-25 perces autóútra lévő - településeken is nézelődniük a vásárlóknak, mivel igen jó állapotban lévő, méretes, szép családi házakat lehet vásárolni.
Az ingatlanvásárlók - nem csak magányszemélyek, de cégek is - külső kerületek, illetve az agglomeráció felé fordulása már a járvány előtt is jellemző volt.
"A járvány ezt csak felgyorsította"
- tette hozzá Mester Nándor. A szakértő szerint a budapesti agglomerációnak elsősorban nyugati-, délnyugati régiójára jellemző, hogy közepes vállalatok tucatjai költöztek ki ide a belvárosból, és nagyon sokan cégközpontot is kialakítottak itt, főleg azok a cégek, amelyeknek raktározási funkciójuk is van, kereskedő, raktározó, elosztó társaságok. "Nem csak ezek a nagy logisztikai központok, hanem közepes cégek is" - erősítette meg a szakértő.
Néhány agglomerációs településen az önkormányzatok is ösztönözték ezt a folyamatot. Például Gyálon, Vecsésen vagy Üllőn vállalkozói övezeteket, parkokat érdemes létrehozni, ahol a budapesti árak nagyjából 70 százalékáért lehet kisebb méretű telephelyet, irodát bérelni. A szakértő szerint a jövőben bővülhet ez a folyamat.
"Természetesen a home office soha nem fogja kiváltani az irodai környezetet, de az biztos, hogy lesznek olyan cégek és magánszemélyek is, akiknek igenis megoldás az, ha kiköltöznek a belvárosból, ahol valóban megfizethetetlen ingatlanárak alakultak ki, és kijjebb szorul nagyon sok tízezer ember Budapestről" - tette hozzá Mester Nándor.