Infostart.hu
eur:
380.95
usd:
321.2
bux:
128110.7
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Fürdőzők a Balatonban Balatonlellénél 2020. július 10-én.
Nyitókép: Mohai Balázs

Kikacsingatunk a külföldre, de idén a belföld lesz a nyertes

A Balatonnál nyaral idén a legtöbb magyar, de az őrségi panziók is rendkívül népszerűek – mondta az InfoRádió turisztikai szakértője.

Az idei évben láthatóan a legtöbb magyar a belföldi nyaralás mellett döntött. A legnépszerűbb úticél a Balaton, majd a további vízparti területek, valamit a fürdővárosok, mint Hajdúszoboszló és Debrecen következnek. De a Tisza-tó és a Velecei-tó térsége, illetve a Tisza környéke is rendkívül felkapott. Mindezek mellett ugyanakkor például az Őrség kisebb panzióiban is már nagyon nehéz szabad helyet találni – sorolta Kiss Róbert Richard, hozzátéve, hogy a legnagyobb érdeklődés az augusztus 20-i hétvégét övezi ezúttal is.

Sőt, annyira jók a belföldi számok, hogy a tavalyiakat is hozzák, augusztusban pedig elképzelhető, hogy meg is fogják haladni a balatoni foglalások a 2019-eseket – emetle ki a Világszám turisztikai magazin szerkesztő-műsorvezetője.

Ugyanakkor a külföldi turisták elmaradnak, aminek Budapest a legnagyobb kárvallottja,

hiszen a fővárosi szállodák 80–85 százalékos töltöttség helyett csupán 30 százalék körül állnak. A turisztikai szakértő szerint ezért nem is véletlen, hogy próbálják a vidék Magyarországát a fővárosba csábítani.

Külföld? Zónák? Teszt!

A magyarok legnészerűbb külföldi úticélja továbbra is Horvátország, ezen belül is a közelebbi területek, így Krk-sziget és környéke, vagy épp Rovinj, de a dalmát városok, mint Split vagy akár Dubrovnik is kedvelt a magyarok körében. Zára, Zadar, Sibenik és Trogir szintúgy, és a klasszikus „magyar szigetek”, mint például Vir, sem maradnak magyar turisták nélkül – ismertette Kiss Róbert Richard. Ami a változás, hogy míg korábban a kéthetes turnusok sem voltak ritkák, most leginkább a szombattól szombatig tartó, egyhetes utakat választják az emberek, de még inkább csak 3-4 napra mennek az utazni vágyó magyarok.

Az InfoRádió turisztikai szakértője megjegyzte, bár általánosságban az mondható, hogy tengerre vágyik a magyar, Horvátország mellett például Ausztriába is sok honfitársunk látogat el. Az osztrák városok, vagy akár a kellemes, bár hűvösebb vízű tavak is vonzzák a magyar látogatókat.

Kiss Róbert Richard szerint „nagyon érdekes” továbbá, hogy miként alakulnak az egyes országokban az ismert zónabesorolások. Az egészségügyi szempontok mellett ugyanis erős a gyanú arra, hogy a geopoltika is szerepet kap – tette hozzá, példaként említve Ukrajnát, amely piros jelzést adott Magyarországnak, holott az látható, hogy idehaza „uralva van” a járványhelyzet, amennyiben ez egyáltalán lehetséges.

A zónákkal kapcsolatban arra is kitért, hogy mióta Magyarország zöld zónába sorolta Portugáliát, ez a célálomás is népszerű lett a magyar utazók körében. De az is látszik, hogy a szintén zöld besolású Spanyolország esetében, augusztus 20-a és 24-e környékére nagyon sok városnéző utat hirdetnek az irodák, és ide is vannak szép számmal jelentkezők. Egyszóval, a zöld országokba vállalkoznak utazni momentán a magyarok – jelentette ki Kiss Róbert Richard.

Emlékeztetett, a sárga országokba sem tilos utazni, és egyéni szervezésben akár piros jelzésűt is fel lehet keresni, azonban a karanténkötelezettség, vagy az azt kiváltó két teszttel járó macera és költség jellemzően visszatartóerőként jelentkezik az utazni vágyók számára.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Figyelmeztetés érkezett: "A végső sokk időszakába lépett a Föld"

Figyelmeztetés érkezett: "A végső sokk időszakába lépett a Föld"

A klímaváltozás vártnál gyorsabb üteme és az aeroszol-részecskék csökkenése alapjaiban rengetheti meg a világgazdaságot – figyelmeztetnek az ELTE kutatói egy friss kockázatelemzés kapcsán. A Föld átlaghőmérséklete már mintegy 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, a 2 fokos határ pedig akár 2050 előtt átléphető, ami a század végére egyes országok éves GDP-jének akár a felét is felemésztő károkat okozhat - számolt be a Másfélfok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×