Infostart.hu
eur:
394.03
usd:
343.98
bux:
121912.46
2026. március 19. csütörtök Bánk, József
Fürdőzők a Balatonban Balatonlellénél 2020. július 10-én.
Nyitókép: Mohai Balázs

Kikacsingatunk a külföldre, de idén a belföld lesz a nyertes

A Balatonnál nyaral idén a legtöbb magyar, de az őrségi panziók is rendkívül népszerűek – mondta az InfoRádió turisztikai szakértője.

Az idei évben láthatóan a legtöbb magyar a belföldi nyaralás mellett döntött. A legnépszerűbb úticél a Balaton, majd a további vízparti területek, valamit a fürdővárosok, mint Hajdúszoboszló és Debrecen következnek. De a Tisza-tó és a Velecei-tó térsége, illetve a Tisza környéke is rendkívül felkapott. Mindezek mellett ugyanakkor például az Őrség kisebb panzióiban is már nagyon nehéz szabad helyet találni – sorolta Kiss Róbert Richard, hozzátéve, hogy a legnagyobb érdeklődés az augusztus 20-i hétvégét övezi ezúttal is.

Sőt, annyira jók a belföldi számok, hogy a tavalyiakat is hozzák, augusztusban pedig elképzelhető, hogy meg is fogják haladni a balatoni foglalások a 2019-eseket – emetle ki a Világszám turisztikai magazin szerkesztő-műsorvezetője.

Ugyanakkor a külföldi turisták elmaradnak, aminek Budapest a legnagyobb kárvallottja,

hiszen a fővárosi szállodák 80–85 százalékos töltöttség helyett csupán 30 százalék körül állnak. A turisztikai szakértő szerint ezért nem is véletlen, hogy próbálják a vidék Magyarországát a fővárosba csábítani.

Külföld? Zónák? Teszt!

A magyarok legnészerűbb külföldi úticélja továbbra is Horvátország, ezen belül is a közelebbi területek, így Krk-sziget és környéke, vagy épp Rovinj, de a dalmát városok, mint Split vagy akár Dubrovnik is kedvelt a magyarok körében. Zára, Zadar, Sibenik és Trogir szintúgy, és a klasszikus „magyar szigetek”, mint például Vir, sem maradnak magyar turisták nélkül – ismertette Kiss Róbert Richard. Ami a változás, hogy míg korábban a kéthetes turnusok sem voltak ritkák, most leginkább a szombattól szombatig tartó, egyhetes utakat választják az emberek, de még inkább csak 3-4 napra mennek az utazni vágyó magyarok.

Az InfoRádió turisztikai szakértője megjegyzte, bár általánosságban az mondható, hogy tengerre vágyik a magyar, Horvátország mellett például Ausztriába is sok honfitársunk látogat el. Az osztrák városok, vagy akár a kellemes, bár hűvösebb vízű tavak is vonzzák a magyar látogatókat.

Kiss Róbert Richard szerint „nagyon érdekes” továbbá, hogy miként alakulnak az egyes országokban az ismert zónabesorolások. Az egészségügyi szempontok mellett ugyanis erős a gyanú arra, hogy a geopoltika is szerepet kap – tette hozzá, példaként említve Ukrajnát, amely piros jelzést adott Magyarországnak, holott az látható, hogy idehaza „uralva van” a járványhelyzet, amennyiben ez egyáltalán lehetséges.

A zónákkal kapcsolatban arra is kitért, hogy mióta Magyarország zöld zónába sorolta Portugáliát, ez a célálomás is népszerű lett a magyar utazók körében. De az is látszik, hogy a szintén zöld besolású Spanyolország esetében, augusztus 20-a és 24-e környékére nagyon sok városnéző utat hirdetnek az irodák, és ide is vannak szép számmal jelentkezők. Egyszóval, a zöld országokba vállalkoznak utazni momentán a magyarok – jelentette ki Kiss Róbert Richard.

Emlékeztetett, a sárga országokba sem tilos utazni, és egyéni szervezésben akár piros jelzésűt is fel lehet keresni, azonban a karanténkötelezettség, vagy az azt kiváltó két teszttel járó macera és költség jellemzően visszatartóerőként jelentkezik az utazni vágyók számára.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fico  nem támogatja az uniós csúcs Ukrajnáról szóló határozatait

Fico nem támogatja az uniós csúcs Ukrajnáról szóló határozatait

Robert Fico nem támogatja az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcsértekezletének Ukrajnával kapcsolatos határozatait. A szlovák miniszterelnök ezt szerdán a parlament európai ügyekért felelős bizottságának ülésén jelentette ki. Fico szerint az EU elvi alapon elutasította, hogy a zárónyilatkozatban szó essen a Barátság kőolajvezeték helyzetéről, pedig szerinte ez kulcsfontosságú kérdés.

Ez tartja a lelket az olajpiacban – szakértői forgatókönyvek a Hormuzi-szoros jövője ügyében

A Hormuzi-szoros lezárása a globális olajtermelés mintegy 15 százalékát és a cseppfolyósított földgáztermelés ötödét érinti; Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint a gázpiac képes alkalmazkodni a helyzethez, az olajpiac azonban nem. Úgy látja, ha az ígért 4-5 hétnél tovább húzódik az iráni konfliktus, akkor akár el is szabadulhat a pánik, és soha nem látott magasságokba emelkedhet a kőolaj ára.
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Magyarország kilenc másik tagállammal együtt dobot bombát az uniós csúcstalálkozóra

Magyarország kilenc másik tagállammal együtt dobot bombát az uniós csúcstalálkozóra

Az EU-csúcs előtt ismét Ukrajna finanszírozása került reflektorfénybe, miután Magyarország és Szlovákia megvétózta a 90 milliárd eurós hitelcsomagot – a Barátság kőolajvezeték körüli konfliktus megint összekötötte az energiát, a háborút és az uniós döntéshozatal bénultságát. A találkozó valódi gazdasági tétje azonban nem ez, hanem az, hogyan húzza ki az EU a versenyképességi lemaradásból a saját iparát a tartósan magas energiaárak és a globális nyomás közepette. A napirend keményebb, konkrétabb beavatkozásokat ígér: egységes piacmélyítést, adminisztratív egyszerűsítést, erősebb iparpolitikát és az áramár-szabályok újragondolását, a „One Europe, one market” menetrenddel 2027 végéig. Közben az ETS felülvizsgálatát Magyarország már tíz másik tagállammal együtt követeli, ami egy konfliktusos csúcsot vetít előre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×