Önkormányzatok mehetnek csődbe, amennyiben a már bevezetett és a 2021-es esztendő költségvetésének tervezetében szereplő kormányzati elvonások megvalósulnak – mondta az InfoRádiónak a Balatoni Szövetség elnöke.
Lombár Gábor megfogalmazása szerint ugyan valamennyi Balaton-parti település számított arra, hogy részt kell majd vennie a koronavírus-járvány okozta kármentesítésben, a különféle elvonások realizálódása azonban ijedséggel töltötte el az önkormányzatokat: hiszen mindenkinek át kellett fazoníroznia a költségvetését, amelyekben
14 és 40 százalék közötti lyukak, illetve mínuszok keletkeztek
településenként eltérően.
A Balatoni Szövetség, alapul véve a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége kérdőívét, maga is készített egy felmérést, kiegészítve a Balatonra, illetve a turisztikai desztinációkra vonatkozó pontokkal, hiszen a teherviselés eltérő mértékű esetükben, több forrás kerül elvonásra – jegyezte meg az elnök, aki egyben Balatonfenyves polgármestere. Ezek között szerepel a már ismert két adónem, az idegenforgalmi és iparűzési adó, továbbá a kurtaxa (idegenforgalmi adó) előlege, de ide sorolható a parkolási díjak július 1-ig kieső része, ahogyan a vendéglátóipari előkertekre sem kérhetnek bérleti díjat a települések – sorolta Lombár Gábor, aki szerint ezek pedig komolyan megviselik a költségvetéseket. Ez egy nagyobb város esetében
több mint 1 milliárd forintot is jelenthet, de a kisebb településeknek is néhány tízmilliós kiesés.
Lombár Gábor megismételte: részt kell venni a kármentesítésben, azonban, ha nem történik változás, év vége felé már komoly problémák lesznek, és
önkormányzatok fognak tönkremenni.
Ezt viszont a Balatoni Szövetség mindenképp szeretné elkerülni, mert „az az egész turisztikára, Balatonra, mindenre nagyon rossz hatással lenne”.
Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.
Budapest turizmusa sikerágazat lehetne, de a megnövekedett forgalom nem hozott magával arányos minőségi ugrást. Sokan érkeznek, de rövid időre, viszonylag alacsony költéssel, miközben a turizmus haszna nem épül vissza elég tudatosan a város fejlesztésébe. Pedig minden adottság megvan ahhoz, hogy a főváros a világ élvonalába tartozó, prémium városi desztináció legyen. A következő lépés ezért a turizmus szerkezetének magasabb szintre emelése. Budapestnek erősebb nemzetközi láthatóságot, magasabb költésű vendégkört, erősebb városi márkát és jobb szolgáltatási minőséget kell építenie – olyan ágazatot, amely a főváros és az ország gazdasági növekedésének egyik motorja lehet.
15 °C
