A nemzeti konzultáció egy alapvető célkitűzést szolgál, azt, hogy a kormány az állampolgárok véleményét fontos és releváns kérdésekben a négyéves kormányzási felhatalmazás konkretizálása érdekében kikérje – mondta az InfoRádiónak Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője. Hozzátette: a nemzeti konzultáció egy közvetlen demokratikus intézménnyé nőtte ki magát az elmúlt időszakban, és ezért is "szereti a végrehajtó hatalom ezt rendszeresen alkalmazni".

"A mostani kérdőív kapcsán elmondható, hogy szakítottak azzal hagyománnyal, hogy egy témára fűzik fel az egész nemzeti konzultáció kérdéseit. Ha most valaki a 13 kérdést végignézi, akkor láthatja, hogy különböző társadalmi dimenziókban és eltérő kormányzati cselekvési kérdéseket vetnek fel" – mondta Tóth Erik. A korábban megszokott témák közül is fennmaradt jó pár, de összességében azt lehet mondani, hogy talán ez az egyik legkomplexebb és leginkább a mindennapi kérdésekre fókuszáló nemzeti konzultáció, amely reflektál az elmúlt 3 hónapban tapasztalt koronavírus-járvány következményeire is.

"Nem reprezentatív, de nem is ez a célkitűzése, hanem hogy

a társadalom aktív többségének a véleményét fontos kérdésekben kikérje"

– közölte Tóth Erik arra a kérdésre, hogy valóban alkalmas-e a konzultáció a társadalom véleményének megismerésére. Szerinte pontosan ez az a kritérium, amely miatt nem szeretik ezt az intézményt a kormánykritikus oldalon.

"Ebben az esetben az ellenzék nem a kormány, hanem az aktív magyar társadalom többségének az álláspontjával helyezkedik szembe, vagy kritizálja ennek a módszernek a lényegét" – mondta Tóth Erik. Úgy látja, hogy a nemzeti konzultáció legitimitásának a megkérdőjelezése csak egy politikai mozzanat, nem pedig egy gyakorlati kritika.

"Ha valaki ellenvéleményt szeretne megfogalmazni, akkor ebben a kérdőívben van rá lehetőség"

– reagált az elemző arra a kritikára, hogy a konzultáció kérdései sugalmazó formában vannak megfogalmazva. Mint mondta, kétségtelen, hogy egy kérdésfeltevés az adott esetben lehet politikailag motivált, ezt sokan szokták alkalmazni.

"Ha valaki végignézi ezt a 13 kérdést, akkor összességében a kérdésfeltevésbe objektivitás szempontjából nem igazán lehet belekötni" – mondta Tóth Erik. Példaként az első kérdést említette, amely több válaszkategóriát jelöl meg, nem az igen és nem dimenziójában kell eldönteni, hogy mit gondolnak az állampolgárok, hanem konkrétan meg lehet jelölni azt, hogy milyen járványügyi intézkedéseket szeretnének fenntartani, vagy melyeket támogatnának a válaszadók egy esetleges újabb járványhelyzet kialakulásakor.

"Az igen és a nem annyiban kétségtelenül leszűkítő, hogy nincs lehetőség hosszú, többsoros válaszokat adni egy-egy fontos kérdésben. Ám az állampolgárok egy ilyen bináris kód mentén sokkal könnyebben ki tudják fejezni az aktuális érzéseiket egy-egy döntés kapcsán. De amíg lesz nemzeti konzultáció, addig az előbb említett kritikák biztosan fennmaradnak és megfogalmazódnak" – tette hozzá Tóth Erik.

"Szerintem minden kérdésre várhatóan igennel fog válaszolni mindenki, akit ez érdekel, és itt az »akit ez érdekel« kifejezésen van a hangsúly" – mondta az InfoRádiónak Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója. Hozzátette: ez a szokásos konzultációkhoz hasonlóan

most is a Fidesz törzsszavazói bázisának megmozgatásáról, a feléjük irányuló figyelem kinyilvánításáról szól, és nagyjából semmi másról.

"Ezek mind olyan kérdések, amelyek már el vannak döntve, vagy azokat a politikai irányokat ismerhetjük meg, amelyeket a kormány már régóta képvisel. Így tartalmilag különösen nagy újdonság nincs ebben" – értékelte Pulai András.

Úgy fogalmazott: ezek nem őszinte, és nem igazi kérdések, hanem úgynevezett álkérdések, amelyekben várják a törzsszavazóktól az "igen" választ. "Ha ezek őszinte kérdések lennének, akkor valódi dilemmákat vetnének fel, és lehetőséget adnának másnak is, hogy elmondja a véleményét, ne csak annak, aki egyébként ezzel egyetért. Minden egyes alkalommal, amikor a kormány ehhez a politikai kommunikációs eszközhöz nyúl, akkor ugyanezeket a sémákat veszi előm és ugyanezeket a reflexeket mozgatja meg" – mondta Pulai András.

Kifejtette: azt látják és azt tapasztalják, hogy a koronavírus-válság nyomán előállt egészségügyi, járványügyi helyzet, illetve az ennek nyomán előálló gazdasági helyzet, válság azért a Fidesz-szavazóbázist is kissé kellemetlenül érintette.

"Adekvátnak tűnik, hogy ha már elmaradt az előző konzultáció, pont a válság miatt, a kormány igyekszik elterelni a figyelmet a kellemetlen történetekről"

– mondta Pulai András. Az elmúlt időszak fontos ügyei között említette például a felhatalmazási törvény okozta dilemmatikus helyzetet, az önkormányzatoktól való pénzelvonást, az adókivetést, a járvány kezdeti időszakára jellemző alacsony tesztelési arányt, a megemelkedő munkanélküliséget és a nehéz helyzetbe került emberek választók által elégtelennek gondolt megsegítését is. "Ezekről az ügyekről ez mind eltereli a figyelmet, és kommunikációs eszközt, fegyvert ad a kormány kezébe" – tette hozzá Pulai András.

"A kormányzat bizonyos lépéseivel értettek egyet, más lépéseivel meg nem, és különösen elégedetlenek az emberek a válságkezelő intézkedésekkel, tehát a járványon túlmutató, és a járvány okán előállt helyzet kezelésével" – mondta az igazgató arra a felvetésre, hogy a járvány idején a közvélemény-kutatások szerint egyetértett a lakosság a kormány intézkedéseivel. Hozzátette: erről el kell terelni a figyelmet.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Fidesz támogatottsága sem nőtt a járvány alatt, ellentétben más európai országokban a kormányzó pártoknál tapasztalható folyamatokkal. "Az ellenzéké valamennyire csökkent, de mostanra már nagyobbrészt visszajött ez a támogatásvesztés. Így előállt egy olyan helyzet, hogy a 2019 októberében összefogott ellenzéki pártok támogatottsága nagyjából pariban van, fej-fej mellett van a Fidesz támogatottságával. 2022-re készülve ez a Fidesznek nem elég jó helyzet, hiszen nemhogy a kétharmadot nem hozza, hanem potenciálisan – ha az ellenzék tényleg összefog, és egy olyan miniszterelnök-jelöltet tud állítani, akire a választók szavaznának – az is benne van, hogy ők elveszítik 2022-t. Azaz, a következő választásra készülő, a kormánypártok szavazói bázisát megmozgató, átmozgató politikai kommunikációs akcióról van szó" – értékelte a konzultációt Pulai András.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!