A pedagógusok bántalmazását meg kell szüntetni, minden szóba jöhető eszközzel fel kell lépni ellene, hogy a tanárok nyugodt, biztonságos körülmények között végezhessék munkájukat - mondta a köznevelési államtitkár kedden a parlamentben, az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges törvénymódosítási javaslat vitájában.

Maruzsa Zoltán expozéjában az előterjesztés legjelentősebb elemének az iskolaőri rendszer megteremtését nevezte. A javaslat elfogadásával

• az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre,
• tagjai 2020. szeptember 1-jétől teljesíthetnek szolgálatot
• nagyságrendileg 500 köznevelési és szakképzési intézményben, ott, ahol a rend fenntartása ezt igényli. Az iskolaőrök rendszerét jelenleg kizárólag állami intézményekben vezetik be, ahol ezt az intézményvezetők kérik.
• Az iskolaőröknél lőfegyver nem lesz, de szükség esetén kényszerítő eszközt alkalmazhatnak: testi kényszert, gázspray-t, rendőrbotot, bilincset.
• Az őrök csak az iskola területén intézkedhetnek tanítási időben.

A törvényjavaslat szerint a hivatalos személy, a közfeladatot ellátó személy, valamint a támogatóik elleni erőszak esetében már 12 éves kortól büntethetők lesznek az elkövetők, ha az elkövetéskor rendelkeznek a következmények felismeréséhez szükséges belátással.

Az indítvány lehetőséget ad arra, hogy ha a fiatalkorú felelősségét a bíróság megállapítja, akkor a bűnügyi költség a szülőt terhelje.

Javasolják azt is, hogy jogerős ítélet esetén - ha a bíróság nem szab ki szabadságvesztést - a gyermek után járó családtámogatási ellátást egy évre szüneteltessék.

Az iskolaőri rendszer bevezetéséhez szorosan kapcsolódó technikai megoldás lehet egy olyan applikációs jelzőrendszer kialakítása, amelyen keresztül a tanár segítséget kérhet majd - jegyezte meg.

A kormány azt várja, hogy az iskolaőrök jelenléte növelni fogja a tanárok és a tanulók biztonságérzetét, visszatartó erőt fog jelenteni a bántalmazóknak - mondta az államtitkár. Jelezte egyúttal, hogy folyamatban van egy kormányrendelet-módosítás annak érdekében, hogy

az intézmények és fenntartóik vizsgálják felül a házirendben a mobiltelefonok használatára vonatkozó szabályozást.

Horváth László (Fidesz) azt mondta, a társadalom széles körében egyetértés van az iskolai erőszak elutasításában, abban, hogy a tanároknak és a diákoknak joguk van az emberi méltóságuk tiszteletben tartásához és a biztonsághoz. Minden szülőnek joga van ahhoz is, hogy biztonságban tudja a gyermekét az iskolában - hangsúlyozta. Kijelentette: az állam kötelessége ezeknek a jogoknak a biztosítása, továbbá az iskolarendszer védelme.

A javaslattal kapcsolatban minden felszólaló kiemelte a család szerepét, de más szempontokra is felhívták a figyelmet.

Ander Balázs (Jobbik) azt mondta, nem teljes mellszélességgel, de támogatni tudják a törvényjavaslatot. Az iskolai erőszak problémáját jóval korábban kellett volna kezelni és akkor most nem lenne szükség ilyen drasztikus megoldásra - vélekedett. Szerinte ha holnapután meg akarják szüntetni az erőszakot az iskolákban, akkor valóban ilyen eszközökhöz kell nyúlni, mert nincs más.

Kitért a szakképző iskolák helyzetére, amelyek szerinte elgettósodnak. Ezekben a hátrányos helyzetű diákok aránya 17 százalék, ami tízszerese a gimnáziumi szintnek; a 17 ezer sajátos nevelési igényű diák 45 százaléka az általános iskola után itt folytatja tanulmányait, 12 százalék az ő arányuk ezekben az iskolákban - részletezte.

Nacsa Lőrinc (KDNP) elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte a pedagógusok bántalmazását, megfélemlítését. Szerinte a támadásokkal szemben a pedagógusok sokszor tehetetlenek, a hatályos jogszabályok alapján nincsenek eszközeik. Megjegyezte, nem új keletű a probléma és csak az iskolák kis részét érinti.

Arató Gergely (DK) rögzítette: az erőszaknak nincs helye az iskolában, ugyanakkor a törvényjavaslat felháborító, elhibázott és téves. Ez nem fogja megoldja az iskolai erőszak problémáját, sőt súlyosbítani fogja azt, még mélyebb árkot ás a család és az iskola közé - hangoztatta. Szerinte az nem elfogadható kiindulópont, hogy csak rendőri erővel lehet megfegyelmezni a gyerekeket. Az elmúlt tíz év család- és szociálpolitikáját is hibáztatta a kialakult helyzetért, mert szerinte a szegényebb családok nehezebb helyzetbe kerültek és ez az oktatási rendszerben is megjelenik.

Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt, be kell látni, hogy valamit tenni kell az iskolai erőszak visszaszorítására, de nem teljesen ilyen megoldásra gondolt, amikor korábban ezt szorgalmazta. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy az erőszakra valóban egyfajta erőszak-e a válasz - fogalmazott, hozzátéve, a konfliktuskezelésre nagyobb hangsúlyt kellene helyezni, mert sokszor az erőszakos gyermek maga is áldozat.

A nagy-britanniai novicsokos mérgezés nyomán

A vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, megsemmisítéséről szóló egyezmény módosítását is megvitatták a képviselők. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a vegyi fegyverek használatának, felhalmozásának és elterjedésének megakadályozása mellett, támogatja az ez irányú erőfeszítéseket. Magyarország 1993-ban írta alá és 1997-ben hirdetette ki az erről szóló egyezményt - idézte fel.

Emlékeztetett: két évvel ezelőtt Nagy-Britanniában idegméreggel merényletet követtek el egy volt orosz kettős ügynök és lánya ellen, és az esetet vegyi fegyveres támadásnak minősítették. Mivel a bevetett idegméreg nem szerepelt az egyezményben, az eset szükségessé tette az dokumentum naprakésszé tételét, kiterjesztését erre az idegméregre - magyarázta. Hozzátette: gyakorlatilag technikai jellegű módosításról van szó, a cél, hogy a kémiai szerkezetükkel leírt novicsok ágens vegyületeit az egyezmény mellékleteiben ezen túl szerepeltessék.

A miniszter kiemelte: Magyarország nem rendelkezik vegyi fegyverekkel, az egyezmény előírásait szigorúan betartja, és a mostani a módosítással hozzájárulhat a vegyi fegyverek elleni erőfeszítésekhez.

A Fidesz, a KDNP és az ellenzék felszólaló politikusai is támogatták a módosítást.

Áldozatok kártérítése

Az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt az úgynevezett börtönbizniszt megakadályozó intézkedések kidolgozását október végére, a rabok kifizetését pedig 2021-re halasztotta, de a törvényhozás ebben az átmeneti időben is biztosítani szeretné, hogy a bűncselekmények áldozatai megkapják a nekik járó kártérítést vagy sérelemdíjat.

Hajas Barnabás igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta: a cél, hogy a folyamatban lévő, börtönzsúfoltsággal kapcsolatos kártalanítási eljárásokban az áldozati kártérítési igények kifizetése lehetővé váljon. Nem mondhatnak le a már lezárt büntetőeljárások tekintetében a jogos áldozati igény támogatásáról. Ezért azoknak az áldozatoknak, akiknek a kidolgozás alatt álló új szabályozás szerinti könnyítés még nem állhat rendelkezésre, lehetőséget kell biztosítani, hogy a már lezárt ügyükben igényüket utólag, gyorsított per útján érvényesíthessék - mondta.

A gyorsított per olyan áldozatoknak jelenthet könnyítést, akiknek ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, de abban vagy nem érvényesítették igényüket polgári jogi igényként, vagy azt a bíróság egyéb törvényes útra utasította, de a sértettek a polgári pert nem indították meg, követelésük azonban még nem évült el – mondta Hajas Barnabás.

Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz vezérszónoka szerint a javaslat jelentős eljárásjogi könnyítést biztosít azon sértetteknek, akiknek ügyében a büntetőeljárás befejeződött, de a kártalanítás vagy sérelemdíj iránti igényüket eddig nem érvényesítették, ugyanis a tárgyalást főszabályként elektronikus eszköz segítségével kell végrehajtani, így a felperesnek nem kell majd fizikailag találkozni a terhelttel, vagyis elkerülhetővé, illetve csökkenthetővé válik az áldozat másodlagos viktimizációja.

A javaslat költségfeljegyzési jogot biztosít, így például a szakértői bizonyítás költségét sem kell megelőlegeznie az áldozatnak.

Logikusnak nevezte, hogy a gyorsított perek elbírálását a törvényszék hatáskörbe adja a javaslat, hiszen ott az elektronikus meghallgatás feltételei adottak.

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka elmondta: okirati bizonyítás esetén a bíróság a pert első fokon, tárgyaláson kívül bírálja el, és a felek egyezsége is jóváhagyható. Az első fokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye, másodfokú döntéssel szemben pedig felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani, amiről az eljárás gyorsítása érdekében a Kúria tárgyaláson kívül dönt - emelte ki.

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka a javaslatot hasznosnak és előremutatónak nevezte, ugyanakkor úgy vélte: az előterjesztésnek jóval korábban kellett volna az Országgyűlés elé kerülnie. Egyetértett a javaslat tartalmával, ugyanakkor szerinte az ellentmondásos, hogy a gyorsított eljárásra csak a sokszor évekig elhúzódó büntetőeljárás befejeződése után kerülhet sor.

Fontosnak nevezte a költségfeljegyzési jog bevezetését, mert mint mondta, sokan azért nem merik jogaikat bíróság előtt érvényesíteni, mert tartanak attól, hogy hatalmas összeget kell megelőlegezniük.

Varga László, az MSZP vezérszónoka kiemelte: a sérelmet szenvedettek, az áldozatok pártján állnak, és nagyon fontosnak tartják, hogy a bűncselekmények során okozott kár érvényesítése minél gyorsabb legyen és minél hatékonyabban történjen. Ez a javaslat ezt szolgálja - rögzítette. Jobbító szándékú kritikaként említette, hogy a pártfogói védelem igénybevételét is érdemes lenne egyszerűsíteni.

A Bérgarancia Alap hatályának kiterjesztése

A Bérgarancia Alapról szóló törvény módosítását egyetlen képviselő sem ellenezte, többen viszont a nyugdíjasok szövetkezeti foglalkoztatási formájával kapcsolatos kifogásukat hangoztatták a jogszabály-módosítás általános vitája során.

Sérülékeny foglalkoztatotti körnek adott garanciaként beszélt a tervezetről Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki annak fontosságát hangsúlyozta, hogy elvégzett munkájáért mindenki kapja meg a neki járó bért. Emlékeztetett: a módosítással

a cégek fizetőképtelensége esetén belépő Bérgarancia Alap hatókörébe a nyugdíjas szövetkezeteket is bevonják, így utóbbiak foglalkoztatottjai is megkaphatják fizetésüket, ha a nekik munkát adó céget felszámolják vagy kényszertörlés alá vonják.

Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka támogatásukról biztosította a kormányt, és kifejtette: az intézkedés jelentős forrást nem igényel.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik), és Varju László (DK) is arról beszélt, hogy az időseken leginkább a nyugdíjrendszeren keresztül kellene segíteni. Z. Kárpát Dániel a nyugellátások összegének differenciált emelését sürgette, Varju László a nyugdíjak vegyes indexálásának visszahozatala mellett érvelt.