eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Dolgozó a Thyssenkrupp német autóipari alkatrész- és alapanyag-beszállító cég jászfényszarui gyárában az avatás napján, 2018. március 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Háborognak az érdekképviseletek, jogállamban szerintük ez nem szokott előfordulni

Egy új törvénytervezet szerint a nemzetgazdasági érdeket szolgáló beruházásoknál 24 hónapos munkaidőkeret is elrendelhető lenne. Az érdekképviseletek szerint ez több hetes, megállás nélküli munkavégzést, és ki nem fizetett túlórákat jelentene.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádiónak kifejtette: kollektív szerződés hiányában egy cég 6 hónapos munkaidőkeretet alkalmazhat, az említett rendelkezéssel ez azonban

kitolódhat akár 24 hónapra is, vagyis a túlóráért járó plusz díjazás kifizetésével két évig is várhat a vállalat.

Ráadásul, miután a munkaidőkeretnek két év időszakában kell átlagosan a heti 40 órának megfelelnie, a munkáltató megteheti, hogy például jelenleg munkavégzés nélkül fizeti az alkalmazottnak az alapbért, és később, amikor a megrendelésállomány indokolttá teszi, akár tíz órát is dolgoztathatja, a két órának

a túlmunkadíját azonban nem fizeti ki,

miután két év átlagában meglesz a heti 40 óra, vagyis a napi 8 órás foglalkoztatás – tette hozzá Kordás László.

A javaslat nemzetgazdasági érdekre hivatkozik, az érdekképviseleti vezető szerint ez azonban nincs definiálva. Nem lehet tudni, milyen szempontok alapján lehet azt mondani egy vállalkozásra, hogy annak működése nemzetgazdasági érdek.

Kordás László egy másik aggályának is hangot adva arra is emlékeztetett, a jogrendben van egy hierarchia, hogy mely szabályok írhatnak felül másokat. Ennek a csúcsán az Alaptörvény foglal helyet, és ebből származik egy sor törvény, majd a kormány- és miniszteri rendeletek. Ugyanakkor például egy miniszteri rendelettel nem lehet felülírni egy törvényi szabályozást – magyarázta.

Ilyen módon nem lehet felmentést adni egy vállalatnak a törvények alkalmazása alól, legalábbis egy jogállamban ez nem szokott előfordulni

– fogalmazott.

A szakszervezeti szövetség elnöke szerint a kollektív szerződés mindenképp védelemet nyújthat a munkavállalónak, hogy ne élhessenek vissza azokkal a jogaikkal a munkáltatók, amelyeket most a felhatalmazási törvény kapcsán kaptak. Az igazi problémát ugyanakkor abban látja, hogy a mostani rendelkezéssel az említett 24 hónapos munkaidőkeret már

nemcsak a vészhelyzet idejére szólna, hanem az általános jogrend részét képezné

a jövőben. „Vészidőben el lehet fogadni egy ilyen megállapodást, ha mindkét fél belemegy, de állandósult jelleggel semmiképpen sem” – fogalmazott.

És bár a versenyszféra konzultációs fóruma hetente ülésezik, egyetlen alkalommal sem említette a kormányzati oldal képviselője, hogy van ilyen szándék – tette hozzá Kordás László, hozzátéve: szakszervezeti kollégáival közös nyilatkozatban fogják kérni a kormányzatot, hogy vonja vissza, a képviselőket pedig, hogy ne szavazzák meg a szóban forgó módosítást.

Ez a változtatási terv az érdekképviselet szerint ráadásul

egy 2003-as uniós irányelvet is megsért,

amely értelmében a munkaidőkeret, valamint az elszámolási idő nem lehet több 12 hónapnál együttesen. Ezért a munkaügyi biztos, illetve az Európai Bizottság közbenjárását is kérni fogják. Amennyiben pedig lehetőség nyílna rá, a demonstrációtól sem riadnának vissza – tette hozzá a MASZSZ-elnök.

Az InfoRádió tájékoztatást kért az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól is. Amint megérkezik a válaszuk, azt is közzétesszük.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×