eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ládiné Szabó Tünde pedagógus távoktatásban tanít a 4. E osztály tanulóinak az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézetében 2020. március 23-án. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében országszerte a tanulók nem járnak iskolába, otthon tanulnak digitális tanrend szerint.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Veszélynek vagyunk kitéve a digitális oktatás és a home office miatt

A koronavírus-járvány miatt kialakult digitális oktatás és az otthoni munkavégzés miatt minden érintett a korábbihoz képest nagyobb veszélynek van kitéve – vélekedett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Péterfalvi Attila szerint az oktatásban az elküldött felvételeket a tanároknak és a tanulóknak is a lehető leghamarabb törölniük kellene.

Péterfalvi Attila szerint kétféle aspektusból kell megvizsgálni, hogy a mostani helyzetben a diákok, illetve szüleik mekkora veszélynek vannak kitéve adatvédelmi és információvédelmi szempontból.

Az egyik, amikor jogellenesen kezelik, vagy használják fel az adataikat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke úgy véli, az, hogy például a diákoknak képi anyagot kell küldeniük a különböző elvégezendő feladatokról, különösebb kockázatot nem vet fel, hiszen az oktatók egyébként is láthatnák a diákokat. Tehát

a számonkérés szempontjából releváns lehet, ugyanakkor ezeket a felvételeket azonnal törölni is kell

– húzta alá a szakember, aki szerint a pedagógusok tisztában vannak a felelősségükkel.

A másik szempont, amit figyelembe kell venni – folytatta Péterfalvi Attila –, már „izgalmasabb kérdés”. Hogy az egész online világnak, amit igénybe veszünk a home office vagy távoktatás alkalmával, milyen adat- és információbiztonsági kockázata van. Az elnök megjegyezte, nyilván „azzal tudunk főzni, amink van”, magyarán azokat az alkalmazásokat lehet használni, amelyek léteznek, amelyekről sok esetben, elég csak a Zoomra gondolni, számtalan kritika jelenik meg. Ezek adatbiztonsága nem felel meg minden vonatkozásban azoknak a követelményeknek, amelyeket akár a GDPR is támaszt – tette hozzá.

Péterfalvi Attila megjegyezte: a jelenlegi helyzet kiválóan

rávilágít arra, hogy mennyire ki vagyunk szolgáltatva a techcégeknek

adatbiztonság szempontjából. Az pedig, hogy az érintett alkalmazások jelentős része ráadásul nem európai, az a harmadik országbeli adatfelhasználás, -kezelés és -feldolgozás problematikáját is felveti. Nyilván egy európai uniós megoldás előnyösebb lenne – mondta.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×