Péterfalvi Attila szerint kétféle aspektusból kell megvizsgálni, hogy a mostani helyzetben a diákok, illetve szüleik mekkora veszélynek vannak kitéve adatvédelmi és információvédelmi szempontból.
Az egyik, amikor jogellenesen kezelik, vagy használják fel az adataikat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke úgy véli, az, hogy például a diákoknak képi anyagot kell küldeniük a különböző elvégezendő feladatokról, különösebb kockázatot nem vet fel, hiszen az oktatók egyébként is láthatnák a diákokat. Tehát
a számonkérés szempontjából releváns lehet, ugyanakkor ezeket a felvételeket azonnal törölni is kell
– húzta alá a szakember, aki szerint a pedagógusok tisztában vannak a felelősségükkel.
A másik szempont, amit figyelembe kell venni – folytatta Péterfalvi Attila –, már „izgalmasabb kérdés”. Hogy az egész online világnak, amit igénybe veszünk a home office vagy távoktatás alkalmával, milyen adat- és információbiztonsági kockázata van. Az elnök megjegyezte, nyilván „azzal tudunk főzni, amink van”, magyarán azokat az alkalmazásokat lehet használni, amelyek léteznek, amelyekről sok esetben, elég csak a Zoomra gondolni, számtalan kritika jelenik meg. Ezek adatbiztonsága nem felel meg minden vonatkozásban azoknak a követelményeknek, amelyeket akár a GDPR is támaszt – tette hozzá.
Péterfalvi Attila megjegyezte: a jelenlegi helyzet kiválóan
rávilágít arra, hogy mennyire ki vagyunk szolgáltatva a techcégeknek
adatbiztonság szempontjából. Az pedig, hogy az érintett alkalmazások jelentős része ráadásul nem európai, az a harmadik országbeli adatfelhasználás, -kezelés és -feldolgozás problematikáját is felveti. Nyilván egy európai uniós megoldás előnyösebb lenne – mondta.
.jpg)
