eur:
413.25
usd:
403.38
bux:
81761.77
2025. január 11. szombat Ágota
Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke (j) és Halmosi Zsolt rendőr vezérőrnagy, a koronavírus-járvány miatt kinevezett országos kórházfőparancsnok (b) beszélget meghallgatása után, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülése végén a Parlamentben 2020. április 16-án. Az egészségügyi intézmények állománya erőn felül teljesít - mondta az országos kórházfőparancsnok.
Nyitókép: Illyés Tibor

Új fejlemények a kórházból ellopott eszközök ügyében

Az egészségügyi intézmények állománya erőn felül teljesíti feladatait - mondta a koronavírus-járvány miatt kinevezett országos kórházfőparancsnok az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.

Halmosi Zsolt elmondta: a rendszert rendkívül rövid idő alatt alakították ki, a kórházparancsnokok március 29-én vették át megbízólevelüket és másnap már munkába álltak. A 109 kórházparancsnok közül 51 a honvédség állományából érkezett, 29-en a katasztrófavédelemtől, 29-en a rendőrségtől, és korábban is valamennyien felelős beosztásban voltak - ismertette.

Beszámolója szerint

a kórházparancsnokokat az intézményekben pozitívan fogadták, az egészségügyi személyzet valóban segítő szándékúnak tekinti a munkájukat.

Hangsúlyozta: a kórházparancsnokok feladatrendszerét kormányhatározat szabályozza, úgy kell együtt dolgozniuk az egészségügyi intézmények vezetőivel, hogy az intézményrendszer képes legyen a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tömeges megbetegedéseket kezelni.

Úgy fogalmazott: rengeteg intézkedés történt a fertőzés elszabadulásának megakadályozására az elmúlt időszakban, ilyen a határellenőrzés vagy a kijárási korlátozás, "de a csatát és a háborút az egészségügyi intézmények területén kell megvívni".

Halmosi Zsolt leszögezte: orvosszakmai kérdésekben a kórházparancsnokok nem foglalhatnak állást, nem dönthetnek, és nem tehetnek javaslatot sem, az ő feladatuk, hogy a rendészeti tapasztalataikkal segítsék a védekezést.

Hozzátette: a kormányrendelet két kórházparancsnoki feladatkört említ, amely köti az intézményvezetőket.

  • Az egyik ilyen az egészségügyi felszerelések, berendezések, gyógyszerkészletek, fertőtlenítő szerek megóvására és védelmére vonatkozó javaslat. Bűnmegelőzési és vagyonvédelmi intézkedéseket tehát tehetnek a kórházparancsnokok.
  • A második feladatkör a járványveszéllyel összefüggő szabályok betartásának az ellenőrzése: ha azt tapasztalja a kórházparancsnok, hogy valaki nem tartja be például a védőeszköz viselésére, izolációra vonatkozó szabályokat, akkor ezt jelzi az intézményvezetőnek.

Fontos feladatnak nevezte Halmosi Zsolt a naprakész, ellenőrzött adatszolgáltatást, megfogalmazása szerint "a járvány kritikus szakaszában ezen emberi életek múlhatnak". Ismertette: minden egészségügyi intézmény naponta szolgáltat adatokat a terheléséről, a lefoglalt ágyak mennyiségéről, a kezelt betegek számáról, az intenzív ágyak és a lélegeztetőgépek számáról. A cél, hogy ha valahol szűk kapacitás alakulna ki, akkor az átcsoportosítás gyorsan megoldható legyen - mutatott rá. Hozzátette: az adatszolgáltatásban korábban voltak hiányosságok, de ezek megszűntek.

Elmondta: a kórházparancsnokok kaptak maguk mellé egy logisztikai munkatársat, akik "raktárosként" felügyelik a készletgazdálkodást. Folyamatosan ellenőrzik a kapacitásbővítést, vizsgálják a járványügyi szabályok betartását.

Komoly problémának nevezte a védőeszközök viselésével kapcsolatos szabályok be nem tartását, amely a betegekre jellemző.

Harangozó Tamásnak, a bizottság MSZP-s tagjának kérdéseire a vezérőrnagy elmondta: felkészültek arra, ha ezres nagyságrendben érkeznek lélegeztetőgépek az országba, de csak olyan gépeket fognak kapni a kórházak, amelyeket kipróbáltak, szervizeltek.

Magyarországon jelenleg 1735 lélegeztetőgép és 1309 ugyancsak lélegeztetésre alkalmas altatógép van, tehát összesen 3044 készülék,

emellett vannak még gyermekek számára is gépek. A felnőtt készülékek közül 947 van használatban, vagyis 2097 szabad gép áll rendelkezésre. Koronavírus miatt jelenleg 60-an szorulnak lélegeztetésre.

Beszámolt arról is, hogy 183 egészségügyi dolgozó fertőződött meg eddig, közülük 18-an gyógyultak meg.

Elmondta: három büntetőeljárás indult intézményvezetők feljelentésére, amiért az intézményükből fertőtlenítőszereket, vizsgálókesztyűket, maszkokat loptak el, de olyan eset is akadt, ahol számítógépet vittek el. Hozzátette:

van olyan intézmény, ahol már letartóztatásban van a gyanúsított dolgozó.

Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke cáfolta azt a felvetését Harangozó Tamásnak, hogy a Budai Egészségügyi Központ az állami vezetők egészségügyi ellátására kijelölt "VIP-kórház", és hangsúlyozta: az állami vezetők részére eddig is és ezt követően is a Honvéd Kórház van kijelölve.

Vadai Ágnes, a bizottság DK-s és Varga-Damm Andrea, a bizottság Jobbikos alelnöke is a kórházi ágyak felszabadításáról érdeklődött. A vezérőrnagy válaszaiban azt hangsúlyozta: a kórházparancsnok nem dönt ágyak felszabadításáról, ez orvosi szakmai kérdés.

Kósa Lajos felvetette, hogy az országban 1053 szociális intézményben - amelyek közt 4 fős és 540 fős is van - 50 ezernél több ember él, akiknek a többsége a veszélyeztetett korosztályba tartozik. Halmosi Zsolt közlése szerint vizsgálják, milyen lépések szükségesek az érdekükben, várhatóan pénteken döntenek arról, hogy a már kinevezett kórházparancsnokok segíthetik a jövőben a járványügyi szabályok betartását a nagyobb létszámú intézményeknél is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Újabb front nyílt a német politika és Donald Trump között

Elutasította a német parlamenti pártok többsége a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump követelését, hogy a tagállamok az eddigi két százalék helyett a a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékára növeljék védelmi kiadásaikat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.13. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
Váratlan lehetőség pottyant világ egyik leggazdagabb térségének ölébe, de ez éppen egy új háborút hozhat el

Váratlan lehetőség pottyant világ egyik leggazdagabb térségének ölébe, de ez éppen egy új háborút hozhat el

2024 végén váratlanul összeomlott a Bassár el-Aszad vezette kormány Szíriában, ezzel pedig egy csapásra megváltozott az ország nemzetközi megítélése. Az előző rezsimmel bizalmatlan vagy teljesen elutasító politikai kapcsolatot fenntartó országok most szinte egymásnak adják át a kilincset Damaszkuszban tett látogatásaik során. A nagy lehetőségről nem akarnak lemaradni az Arab-félsziget gazdag kormányai sem, akik már régóta várták ezt a pillanatot. Korábban már okozott gondokat, hogy a közel-keleti országban külső hatalmak egymással versengtek a nagyobb befolyás megszerzéséért, kérdés, hogy megismételheti-e magát a történelem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×