Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A digitális távoktatás keretében előírt történelem feladatokat oldja meg táblagépei előtt egy gimnazista fiú sződligeti otthonában 2020. március 17-én. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében a tanulók nem látogathatják az oktatási intézményeket, és elkezdődik a digitális tanrendre való átállás.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Tankönyvrendelési anomáliák az új NAT miatt

Rendeljék meg a régit és majd az újat szállítjuk, amikor kész lesz - javasolta a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) intézményvezetőknek, hogyan hidalják át az új Nemzeti Alaptantervhez kötődő, összehangolatlan tankönyv-rendelési határidőkkel kapcsolatos problémát.

Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – írta a Népszava egy, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) által az intézményvezetőknek küldött tájékoztatóra hivatkozva.

A vonatkozó kormányrendelet szerint ugyanis az Oktatási Hivatal június 15-ig végzi el a tankönyvek átdolgozását, hogy azok megfeleljenek az idén januárban nyilvánosságra hozott, módosított NAT új tartalmi követelményeinek. Rendelni azonban csak április 30-ig lehet az alaprendrendelési szakaszban, vagyis addig muszáj valamit igényelniük az iskoláknak. A lap szerint a

KELLO azt a megoldást javasolja, hogy az iskolák rendeljék meg az eddig használt tankönyveket, aztán ha elkészülnek az átdogozott kiadások, majd fokozatosan lecserélik a korábbi verziókat, kiszállítani pedig már az új tankönyveket fogják.

Ez a lap szerint azzal jár, hogy a pedagógusok majd iskolakezdéskor szembesülhetnek azzal, milyen tankönyvekből kell tanítaniuk.

A szakmai szervezetek, érdekképviseletek szerint csak a NAT bevezetésének halasztásával lehetne elkerülni a feszültségeket - ahogyan azt korábban a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is kérte. A több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform is arra hívta fel a figyelmet: a kerettantervek, a tankönyvek, más taneszközök időben való tanulmányozásának hiányában, felkészítő továbbképzéseket el nem végezve, a helyi tanterv elkészítésére képtelenül rövid idővel rendelkezve a pedagógusok nem tudnak megfelelően felkészülni.

"A NAT-nak, a kerettanterveknek és az érettségi vizsgakövetelményeknek, valamint a tankönyveknek összehangoltan, egyidőben kellene elkészülniük, s

az új követelmények bevezetése előtt elegendő időt, legalább másfél két évet kellene hagyni"

– vélekedett Nahalka István oktatáskutató.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt digitális iskolai munkarend miatt pedig most még kevesebb idejük van a tanároknak arra, hogy a NAT-tal foglalkozzanak. Ennek ellenére a kormányzat továbbra sem tett le annak rohamléptékű bevezetéséről. A szakszervezetek szerint ez érthetetlen, már csak azért is, mert a jelenleg zajló digitális oktatás tapasztalatait is be kellene építeni a dokumentumba.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×