9 °C
Az Egészségügyi Világszervezet a járványt nemzetközi szempontból aggodalomra okot adó, közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította. Ez a legmagasabb szintű riasztás, a WHO ugyanis már nem használja az egykori 6 szintből álló riasztási rendszert, amiben a legmagasabb a pandémia, azaz a világjárvány – fogalmazott Ledia Lazeri, a szervezet tisztségviselője az InfoRádiónak, emlékeztetve, hogy a nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet a WHO főigazgatója – a vészhelyzeti bizottság tanácsára, amit a nemzetközi egészségügyi előírások szerint hívtak össze – január 30-án jelentette be.
Azóta számos országból jelentettek eseteket és kitöréseket, amelyek zömében nyomon követhetőek, ami azt jelenti, hogy a betegség széles körű elterjedése nem egyértelmű – jegyezte meg a magyarországi irodavezető. Néhány országban lassult, vagy megállt a vírus terjedése, de
a riasztást fenn kell tartani, hiszen nagyon valószínű, hogy több helyen is növekedni fog a megbetegedések száma.
A WHO szerint a világnak továbbra is folytatnia kell a koronavírus terjedése elleni intézkedéseket, például fokozni kell a terjedés felderítését szolgáltató nyomozásokat, a fertőzöttekkel érintkezett személyek azonosítását és a megelőző intézkedéseket. Ezt az időszakot emellett fel kell használni a szélesebb körű terjedésre való felkészülésre is.
Ledia Lazeri arról is beszámolt, hogy az Egészségügyi Világszervezet folyamatosan figyeli és nyomon követi a helyzetet, a nemzetközi szervezetben három szinten is. A WHO székhelyén, Genfben, a regionális irodákban, mint amilyen Európában a koppenhágai, és a szervezet országos hivatalaiban is. Tehát folyamatosan követik az eseményeket szoros együttműködésben a tagállamokkal, konkrétan az egészségügyi minisztériumokkal, és ez alapján teszik a lépéseket, majd tanácsot adnak minden egyes esetre – tette hozzá.
A koronavírus-járvány kihirdetésének első napjától kezdve
nemzetközi szintű, közegészségügyi vészhelyzet van.
A WHO főigazgatója nagyon világosan kifejezte aggodalmát a gyengébb egészségügyi ellátórendszerekkel rendelkező országokkal kapcsolatban, mivel a korábbi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egészségügyi ellátórendszer erőssége, vagy éppen gyengesége meghatározó egy járvány terjedése kapcsán – emelte ki a szervezet tisztségviselője. Ezért, ismételte meg, nagy figyelemmel követik, hogy mi történik a gyengébb egészségügyi ellátórendszerekkel rendelkező országokban. Tedrosz Adanom Gebrejeszusz azonban a kezdetektől azt hangsúlyozta, hogy függetlenül attól, hogy milyen magas és erős, vagy milyen gyenge egy ország egészségügyi rendszere, minden ország ugyan úgy ki van téve a járvány kockázatainak. Ezért a WHO mindenek előtt abban segít, hogy a világ megértse ezt a betegséget.
„Új helyzetben vagyunk, ez egy új vírus. Minden egyes nap többet tudunk meg a betegségről, minden nap tanulunk”
– fogalmazott.
Folyamatosan elemzik az adatokat és számos témában szorosan együttműködnek a világ más táján dolgozó szakértőkkel a betegség minél jobb megértése érdekében. Ezután tanácsot adnak arról, hogy miként lehet azonosítani a betegeket, hogy hogyan kell ellátni az érintetteket és hogyan lehet megakadályozni a terjedést. A WHO ajánlásokat is megfogalmaz például az utazások és a nemzetközi kereskedelem kapcsán is, a legfrissebb ilyen a múlt hét pénteken megjelent vállalkozásoknak és munkáltatóknak szólt, hogy mit kell tenni, ha kitör a koronavírus-járvány.
Amit viszont a WHO nem tud, az a saját vakcinák vagy gyógyszerek előállítása, a szervezetnek erre nincs mandátuma. Ledia Lazeri megfogalmazása szerint összetartó erejük van, hogy felállítsanak egy globális ellátási láncot és egy országok közötti koordinációs mechanizmust, hogy biztosítva legyen az alapvető árukhoz való hozzáférés a leginkább rászoruló országok számára. Valamint szolidaritásra szólítanak fel, hogy azon országok, amelyek jobban ellátottak, amelyek erősebb egészségügyi rendszerrel rendelkeznek, tartalékaikkal segítsenek a „gyengébb” országokon. Sőt, a WHO ellátmányt, felszereléseket is küld az egészségügyi dolgozók védelmére – eddig 12 ezer kilogrammnyit a koronavírus által leginkább érintett országokba, amik egyébként pillanatnyilag nem is a leggyengébb egészségügyi ellátórendszerrel rendelkeznek, és nem is kifejezetten szegény országok, köztük Kína, Dél-Korea, Olaszország, vagy Irán. Ők csak a leginkább kitettek a vírus jelentette veszélynek, ezért tekint rájuk a szervezet prioritásként, ami persze nem azt jelenti, hogy a többi országot nem tartja szemmel a világszervezet – hangsúlyozta az irodavezető.
Ledia Lazeri a nemzeti kormányok teendőire kitérve Magyarországgal kapcsolatban úgy fogalmazott:
„amit a magyar kormány tehet, azt nagyjából az, amit tesz is”.
Így eddig minden olyan esetet, amely az érintett területekről származott, vagy ami gyanús volt, gyorsan teszteltek, jegyezte meg a nyilvánosság megnyugtatása végett. Amit még tehet, az a nyomon követés. Vagyis, hogy a fertőzésgyanús személyekkel érintkezőket megpróbálja nyomon követni, felderíteni a megfigyelő rendszer.
Megjegyezte, a WHO veszélyesnek tartja a hamis információk terjedését, hiszen az emberek korlátlanul kommunikálhatnak egymással a közösségi médián keresztül vagy más módon. Úgy terjednek a fals és hamis hírek, mint a vírus, tette hozzá, a pánik népesség bizonyos szegmenseiben pedig emiatt nagyon magas. Így az egészségügyi hatóságnak az is a feladata, hogy könnyen érthető információkat biztosítson a nyilvánosság számra – tette hozzá.
