Az állam az elmúlt években 12 ezer 680 ügyben összesen 9 milliárd forint kártérítést fizetett ki a rossz börtönviszonyok miatt, de ennek csak 10 százaléka került a sértettekhez, a 61 százalékát az ügyvédek kapták meg, mondta a miniszter.

„A kártalanítási rendszer ebben a formában a visszaélés szerű joggyakorlatra is lehetőséget ad. Ennek következtében, a hazai jogvédelmet kihasználva e szervezetek és ügyvédeik perek tömkelegeit indítják annak érdekében, hogy a magyar emberek pénzéből komoly összegeket juttathassanak erőszakos bűnözőknek – emelte ki Varga Judit. – A közvéleményt megrázó bűncselekmények elkövetői milliós nagyságrendű kártérítésekhez juthattak, miközben az áldozatok és a hozzátartozóik esetében nem kellően hatékony az igényérvényesítés.”

Ez igazságtalan, ezért legkésőbb

június 15-ig, a részben erről szóló nemzeti konzultáció végéig új szabályokat alkotnak, addig pedig felfüggesztik a kifizetéseket,

tette hozzá az igazságügyi tárca vezetője.

„A legfontosabb feladatunk annak biztosítása, hogy a jövőben az áldozatok, a sértettek és a hozzátartozóik érdekei, jogai kerüljenek a középpontba a bűnözők nyerészkedésével szemben – fogalmazott Varga Judit. – A törvényjavaslat a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott, természetes arányok helyreállítása érdekében rendelkezik a kifizetések felfüggesztéséről az új szabályozás elfogadásáig, 2020. június 15-ig.”

A miniszter szerint a kormány a nemzetközi vitákat is kész felvállalni az új szabályozás érdekében, amelynek a részeként a kártérítés nem az ügyvédek, hanem a börtönök letéti számlájára érkezik majd. Hangsúlyozta, hogy

a kormány meg akarja szüntetni a börtönök túlzsúfoltságát,

és emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években új börtönök épültek. A fogvatartottak elhelyezési körülményei pedig folyamatosan javultak. Varga Judit ígéretet tett arra, hogy a börtönök átlagos kihasználtsága legkésőbb szeptember végére 100 százalékra csökken.

Soros, Brüsszel kontra politikai propaganda

A Fidesz vezérszónoka, Budai Gyula szerint a börtönbiznisz nyertesei a Soros-hálózathoz tartozó balliberális ügyvédek. „Bűnözőknek nem milliós jutalom, hanem büntetés jár” – tette hozzá. A KDNP-s Vejkey Imre szerint pedig el kell gondolkodni a strasbourgi bíróság hatályának felfüggesztésén, az európai emberi jogi egyezmény felmondásán.

„A jövő nem Brüsszelé, nem Strasbourgé és nem Sorosé”

– fogalmazott.

A Jobbik vezérszónoka, Gyüre Csaba arról beszélt, hogy a kialakult helyzetért egyértelműen a magyar kormány és a Fidesz–KDNP a felelős. „2016-ban éppen önök voltak azok, akik megszavazták ezt a törvényjavaslatot, akik azt akarták, hogy ez Magyarországon bekövetkezzen” – mondta az felszólalásában.

A kormánypárti képviselők elhibázott döntésének isszuk most a levét, fogalmazott az MSZP-s Varga László is. „2016-ban ennek az előterjesztője Trócsányi László volt, tehát a miniszter asszony (Varga Judit, szerk. megj.) hibáját kénytelen helyrehozni” – vélekedett.

Vadai Ágnes attól tart, hogy a Fidesz szabadon akarja engedni a bűnözőket,

ahogyan ő fogalmazott, a „saját bűnözőit”. „Ez a nagy megoldást, hogy 2000, vagy akár 4000 ezer bűnözőt rászabadítanak a magyar társadalomra? Hogy menjenek, mert nincs hely a börtönökben?” – érdeklődött a DK politikusa.

Az LMP vezérszónoka is úgy értékelte a helyzetet, hogy a kormány a saját maga által előidézett helyzetre próbál politikai propagandát építeni. Miért nem oldották meg az elmúlt években a börtöntúlzsúfoltságot és miért nem építettek új börtönöket? – Tette fel a kérdést Keresztes László Lóránt a börtönbiznisz felszámolásáról szóló javaslatok általános parlamenti vitájában.