Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: ismeretlen

Tízmilliárdot kerestek már a magyar rabok Strasbourgban

Az egyes ügyekben 1,5 és 8,5 millió forint közötti kártérítést ítél meg az Emberi Jogok Európai Bírósága a fogvatartási körülmények miatt, ennek most véget akar vetni a kormány.

Tízmilliárd forintot emésztett fel eddig a Soros-hálózathoz köthető radikális jogvédők által elindított börtönbiznisz – írja a Magyar Nemzet. A lap birtokába került, különböző forrásokból származó dokumentumok adatai szerint 2015 tavasza és a következő év februárja között több mint másfél millió eurót ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a hozzá forduló fogvatartottaknak, ami akkori árfolyamon számolva nagyjából félmilliárd forintot jelent. 2017 márciusától a tavalyi év végéig pedig további 8,5 milliárdot fizetett ki az állam volt és jelenlegi elítélteknek.

A köztes időszak, a 2016 februárja és 2017 márciusa közti bő egy év adatai nem ismertek. Az EJEB ebben az időszakban felfüggesztette a kártalanítási ügyek tárgyalását, mivel a kormány – a rá nehezedő nyomás hatására – vállalta, hogy megalkot egy új, a liberális emberi jogi aktivizmusáról elhíresült strasbourgi törvényszék kívánalmaihoz igazodó jogszabályt.

A magyar bíróságok kevésbé vették figyelembe a „kényelmi szempontokat”, és általában úgy álltak a kártérítési ügyekhez, hogy a büntetés-végrehajtási intézeteknek befogadási kötelezettségük van, de ügyvédek és jogvédő szervezetek az ítéletek után az EJEB-hez fordultak.

A 2015 márciusa és 2016 februárja között Strasbourgot megjárt 99 ügyben jellemzően öt és 26 ezer euró, vagyis nagyjából másfél és 8,5 millió forint közötti összeget állapított meg a törvényszék egy-egy fogvatartottnak.

2017-re módosítania kellett a kormánynak a büntetés-végrehajtási törvényt. Az új jogszabály szerint a fogvatartottak a börtönkörülmények miatt panasszal élhetnek az adott bv-intézet parancsnokánál, ha pedig érdemben nem javul a helyzetük, bv-bíróhoz fordulhatnak. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt kiszabható kártalanítás egy napra vetített összegét legalább 1200 és legfeljebb 1700 forintban határozták meg, ami lényegesen alacsonyabb, mint amit hasonló ügyekben az EJEB alkalmazott.

Orbán Viktor az évindító sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy beszüntetik a kifizetéseket, vasárnap pedig Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője jelezte, a kormánypártok támogatják a miniszterelnök törekvését, és meg akarják állítani a börtönbizniszt. Várják a kormány ez irányú javaslatait, előterjesztését, amelyet a Fidesz- és a KDNP-frakció támogatni fog.

Az ügyek egy részében Strasbourgban eljáró Magyar Helsinki Bizottság viszont úgy látja: egyedül a kormány hibája, hogy sok pénzt kell kifizetnie az államnak. "A kártalanítási eljárásnak, vagy ahogy a kormány nevezi, biznisznek, nagyon egyszerűen véget lehetne vetni, mégpedig úgy, hogy emberhez méltó körülményeket biztosítanak a börtönben. Nem luxust, hanem 4 négyzetmétert, természetes fényt, levegőt, értelmes elfoglaltságot a raboknak" – mondta az ATV-nek Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×