Infostart.hu
eur:
364.02
usd:
319.81
bux:
144123.91
2026. július 23. csütörtök Lenke
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Angela Merkel német kancellár, valamint Boris Johnson brit (b2) és Leo Varadkar ír miniszterelnök (j2) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napján, 2019. október 17-én. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről született megállapodás áll.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Mráz Ágoston Sámuel: Orbán Viktor megtalálta a térség hangját

Helyreállt a természetes szövetségi viszony Németország és Magyarország között - így értékelte Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár berlini tanácskozását a Nézőpont Csoport vezetője.

Tavaly augusztusban Sopronban találkozott egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár, most hétfőn Berlinben került sor az újabb megbeszélésre.

"Már tavaly augusztusban, a határnyitás harmincadik fordulója megünneplésekor is úgy tűnt, hogy normalizálódott a felek kapcsolata, most pedig még eggyel tovább lépett a helyzet, nem túlzás azt mondani, a természetes szövetségi kapcsolat állt helyre" - vélekedett az InfoRádióban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője a hétfői eseményeket értékelve; egymás eredményeit elismerik a felek, és a magyar kormányfő a német kancellárral képes stratégiai együttműködésben is megállapodni, "a kiszivárgó hírek szerint a napirenden lévő kérdésekben teljes volt az egyetértés".

A két gazdaság nagyon szorosan összekapcsolódik, ezt a vezetők többször is hangsúlyozták. Arra a kérdésre, hogy az egymásra utaltság-e az, ami miatt az összekötő dolgokra képesek koncentrálni, nem az elválasztókra - például a migráció -, azt mondta, a természetes szövetségbe beletartozik, hogy a problémás kérdéseket is tudják kezelni a felek, de nem a problémát keresik.

"Egyszerűen ténykérdés, hogy a rendszerváltozás óta Németország és Magyarország gazdasága szorosan együttműködik,

ma már Magyarország nem csak összeszerelő-üzem Németország számára,

hanem ennél sokkal többről van szó, az ipartól kezdve a szolgáltatási szektoron át a telekommunikációig német vállalatok vannak jelen Magyarországon, és szeretik is ezeket a telepeket. Tudjuk jól, a német gazdaság lassulóban lesz, ami hatással lesz Magyarországra, szükséges is, hogy ne csak ünnepeljék a felek a jó gazdasági kapcsolatokat, hanem fel is készüljenek a jövőre" - ecsetelte Mráz Ágoston Sámuel.

Orbán Viktor nagy erőket mozgósít, hogy a magyar álláspont a V4-eké is legyen, úgy tűnik, ezt most a német kancellár is elismerte, azt mondta, a gazdasági együttműködés velük is rendkívül szoros, erre eddig korábban nem volt példa.

"Németország nagyon sokáig szkeptikusan figyelte ezt az együttműködést. Korábban ahhoz volt hozzászokva, hogy

az egész közép-európai régió egyértelműen a német érdekek képviselője és támogatója, de valahogy ez az uniós csatlakozás után ez elkezdett gyengülni.

2010 után Orbán Viktornak nagyon nagy része volt abban, hogy önálló hangot talált a régió" - húzta alá Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint ezt eleinte szkeptikusan, távolságtartóan szemlélte Németország, majd felismerte, hogy ez neki is jó lehet, hisz más országok is az együttműködést keresik.

Úgy érzékeli, a hétéves uniós keretköltségvetéssel kapcsolatban kompromisszum fog születni, de ehhez idő kell, amit a németek is elfogadnak, a gazdag országoknak át kell látniuk, hogy minden egyes befizetett eurócentükből ők is hasznot húznak a megrendeléseken keresztül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: a következő államfő nem a politika világából fog érkezni

Dolgoznak az egészséges élelmiszerek áfakulcsának csökkentésén is – mondta a kormányfő. Miniszterek, államtitkárok nem kapnak pénzt, ha felügyelőbizottsági tagok lesznek. Az állami cégek vezetőinél is jön a bérplafon. Tárgyalnak a politikusok és velük egy háztartásban élők vagyonosodási vizsgálatáról. Négy Eximbankhoz kötődő, 1000 milliárdos értékű ügyekben tettek feljelentést. Volt politikusból most nem lesz államfő, ez is kiderült.
inforadio
ARÉNA
2026.07.23. csütörtök, 18:00
Szécsényi Gábor
Az Autó főszerkesztője
Nem változtatott a kamatokon az EKB, szeptemberben az év legfontosabb ülése jöhet

Nem változtatott a kamatokon az EKB, szeptemberben az év legfontosabb ülése jöhet

Nem változtatott az irányadó kamatokon az Európai Központi Bank (EKB) júliusi kamatdöntő ülésén, a betéti ráta maradt 2,25 százalék. A döntés megfelelt az elemzői és piaci várakozásoknak. A bejelentést követő sajtótájékoztatón Christine Lagarde, a testület elnöke elmondta, hogy bár a döntés ma is egyhangúan született, egyes tanácstagok felvetették a kamatemelés lehetőségét. A jelenlegi bizonytalan geopolitikai környezetben az EKB ezt végül nem merte meglépni, ha azonban a következő hetekben beérkező adatok a másodkörös inflációs hatások megjelenését igazolják, akkor szeptemberben újfent szigorítás mellett dönthet az euróövezet jegybankja - olvasható ki Lagarde szavaiból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×