A minimálbérre vonatkozó jogi szabályozásról, az európai létminimumszámítási rendszer szükségességéről és a diplomás bérminimumról is várja a véleményeket a Demokratikus Koalíció. A párt online konzultációt indított az európai minimálbér bevezetéséről. Dobrev Klára, a párt EP-képviselője elmondta, a témában az Európai Bizottság elnöke is vitára bocsátott egy anyagot. Az EU-ban a következő hetekben megvitatják a szabályozás kereteit, majd a Bizottság egy konkrét javaslatot is készít.

„Azt tapasztaltam, hogy a magyar kormány nem akar részt venni ebben a konzultációban, amit rendkívül veszélyes magatartásnak tartok – nyilatkozta Dobrev Klára. – Ezért kezdeményezte a Demokratikus Koalíció a

konzultációt, több szinten: társadalmi partnerekkel, szakszervezetekkel, munkaadókkal, kutatóintézetekkel, és állampolgárokkal is.

A cél, hogy összegyűjtsük, milyen szempontok alapján lehetne az egységes európai szabályozást befolyásolni, melyek azok a legfontosabb pontok, amelyek nekünk, magyaroknak is érdekünkben állnak.”

Dávid Ferenc, a DK gazdasági szakértője kiemelte: a minimálbér Magyarországon 1,1 millió embert érint, ráadásul több családi és szociális ellátás számításának is az alapja, így az európai minimálbér bevezetése különösen fontos lenne.

Hogyan és mi alapján?

Természetesen az európai minimálbér

nem azt jelentené, hogy ennek az összege azonos mértékű legyen mondjuk Dániában és Magyarországon is,

hiszen ez a valóságtól annyira elrugaszkodott ötlet lenne, ami nyilván senkinek nem jut eszébe, tisztázta elsőként is a Kopint-Tárki vezérigazgatója az InfoRádiónak nyilatkozva. Sokkal inkább egy egységes elvről zajlik a közös gondolkodás, miszerint

az európai minimálbér az egyes országok átlagbérének 60-70 százaléka lenne. Ugyanakkor, sok egyéb mellett az sem tisztázott egyértelműen, hogy ez a számtani átlag, vagy az úgynevezett medián lenne.

Ez azért sem mindegy, mert Magyarországon jelenleg az átlagbér bruttó 380-400 ezer forint volt 2019 év végén, míg a medián bér, ami a leggyakrabban kifizetett járandóság, ennél jóval alacsonyabb, és ez gyaníthatóan más országokban is így van – tette hozzá Palócz Éva, aki szerint az egyes tagállamokban sok vita várható még ekörül.

Ami a magyar helyzetet illeti, folytatta a szakértő, a Pénzügyminisztérium jelentése szerint körülbelül 250 ezer főre tehető azok száma, akik a szóban forgó klasszikus minimálbéren vannak bejelentve, ami a 2020-ra felemelt szinten bruttó 161 ezer forint, és miután

bizonyos juttatások a minimálbérhez vannak kötve,

egy esetleges bérnövekedés jelentős hatással járna. Igazán jelentős tábora a garantált bérminimumosoknak van, akik legalább 800 ezren vannak, emlékeztetett a Kopint-Tárki vezérigazgatója, hozzátéve: ezért nem mindegy, hogy kikre fog vonatkozni az európai konstrukció.

Palócz Éva szerint összességében az egységes európai minimálbér kedvező lehet sokak számára, miután tényleg jelentős bérkülönbségek tapasztalhatók az egyes országok között, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az eltérések a gazdaság belső folyamatai, fejlettsége, illetve a termelékenység alapján alakultak ki, és nem azért, mert a szabályozó így gondolta vagy az állam így szabályozott, jegyezte meg. De

hogy legalább a minimálbér szintjén lehessen változtatni, azt jó gondolkodásnak tartja.

Csak úgy viszont nem lehet, és nem is fognak nekimenni a kérdésnek az európai tagállamok, de talán előbb-utóbb a leginkább érintett, alacsony bérszínvonalú országok is tenni fognak valamint az ügyben – fejezte ki reményét a szakértő. Példaként említette, hogy Magyarországon például jövőre a minimálbér emelkedhetne nagyobb mértékben, mint a garantált bérminimum – igaz, ennek is van hátulütője, hiszen ez alapján a képzetlen embereket jobban támogatná a rendszer, mint a szakképzetteket, ami ugyancsak nem a legideálisabb.