Semmi olyat nem tesz a kormány a következő két évben, ami adott esetben szembe menne a társadalmi többséggel – véli Török Gábor. A politikai elemző szerint Orbán Viktor a jövőben is tudatosan keresi majd azokat a témákat, ügyeket, döntési lehetőségeket, amelyek mögött valamilyen többség megteremthető. „Talán az eddigieknél is erőteljesebb politikai kormányzásra számítok. Tehát nem olyanra, amit általában ezzel szembeállítva szoktak használni, ami kizárólag közpolitikai célokat követne, hanem,

amelyben alapvetően a hatalmi logika dominál”

– fogalmazott.

A politológus a kiemelt kormánypárti témák között sorolta a börtönviszonyokkal összefüggő kommunikációt, valamint a gyöngyöspatai ügyet. Ezen kívül az ellenzéki narratívában is szereplő egészségügy és a klímakérdések is napirendre kerülnek.

A Fidesz nemzetközi pozícióit stagnálónak nevezte Török Gábor. „Nyilván a Fidesz számára nem jó az, ha megkérdőjeleződik a helye az Európai Néppártban, vagy ha éppen onnan kifelé tart. Ugyanakkor nem tudjuk azt, hogy ezután mi következhet, hogy mi lenne egy olyan helyzetben, ahol

a Fidesz megpróbálja azokat a politikai erőket valahogy megszervezni, vagy azokkal együttműködni, akik nem tagjai a néppárti együttműködésnek, vagy szintén kifelé tartanak onnan

– jegyezte meg az elemző. – Bocsánat, hogy ilyen bonyolultan fogalmazok, ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy most egy olyan helyzetről kellene értékelést mondani, amit még nem ismerünk. Látjuk a Fidesz kisodródását az Európai Néppártból, de azt nem, hogy utána ez a »jeges űrbe« löki őket, vagy van-e ott valami, ami összerendezhető. Hiszen vannak még jelentős politikai erők, és nemcsak a Jog és Igazságosságra gondolok Lengyelországból, amely az ottani legnagyobb politikai erő és a kormánypozíciót is adja. Nem tudjuk, hogy összehozhatóak-e mondjuk az olasz vonallal, hogy mi a helyzet Matteo Salvini pártjával, meg más olasz szereplőkkel. Nem véletlen, hogy a magyar miniszterelnök Olaszországban tárgyalt, tárgyal ezekkel a vezetőkkel, nemcsak az olasz miniszterelnökkel, hanem a radikális jobboldal vezetőivel – magyarázta. – Egy folyamat közepén vagyunk, és nem igazán látjuk, hogy mi az alternatíva.”

Az elemző szerint

a Fidesz politikai pozíciója jelenleg a harmadik szakaszába léphet.

A párt első 10 éve a liberális internacionáléról, a következő 20 éve pedig az Európai Néppártról szólt. Török Gábor úgy véli, a magyar kormányzópárt jelene és jövője már az Európában radikálisabbnak tartott jobboldalhoz köthető.

Fürjes Balázs, a DK és a Momentum

Török Gábor arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy szerinte tudatosan felépített kormányzati Budapest-stratégia képe kezd el kirajzolódni. Mint fogalmazott, a kabinet nem hagyja magára Budapestet, ezt üzeni az is, hogy Gulyás Gergelyt, Vitézy Dávidot és Fürjes Balázst is a fővárosi politika fősodrába helyezte. „Nyilván számukra a legrosszabb az lenne, ha itt egy hiteles, kompetens városvezetői kép tudna megépülni, és Karácsony Gergely tudna kizárólag ezekkel az ügyekkel foglalkozni. Nyilván ezt kívánják megakadályozni azzal, hogy mellé tettek olyan szereplőket, aki ráadásul nemcsak beszélni tudnak, hanem, miután kormányzati szereplők, forrásokat is képesek használni” – magyarázta.

A Fidesz régi problémája, hogy nincs igazán „Budapest-politikusa”, egy későbbi potenciális főpolgármester-jelöltje – tette hozzá. „Fürjes Balázs szerepe például szerintem kifejezetten azt mutatja, az a tudatos építkezés, ahogy a nyilvánosságban megjelenik, azok a mondatok, amiket a különféle közösségi médiás oldalaira kiír, a szereplések megrendezettsége, megtervezettsége, professzionalizmusa számomra mind azt mutatja, hogy

benne van ambíció egy ilyen jellegű politikai szerep elfoglalására,

és talán vannak is, akik ebben őt biztatják, akik látnak benne fantáziát – mondta. – Ez egy építkezés, amit a részéről lehet látni. Talán Vitézy Dávid kicsit más kaliber, vagy más szerep, hiszen ő kevésbé számít a Fidesz pártpolitikusának, inkább egy szakemberként került be a nyilvánosságnak ebbe a részébe, de nyilván őt sem lehet kizárni, hogy látjuk még politikai szerepben.”

Az együttműködés kovásza

Török Gábor arról is beszélt, hogy milyen szerepe lehet a Demokratikus Koalíciónak az ellenzéki politikában. „Ha a többiek elfogadják, hogy a DK az ellenzéki összefogás »kovásza«, vagy legalábbis az egyik vezető ereje, azzal bizonyos értelemben legitimálják is Gyurcsány Ferenc szerepét ebben az együttműködésben – hívta föl a figyelmet a politológus. – Az egyébként tudott, hogy az ellenzéki szavazótábor alapvetően azt jutalmazza, ha valaki együttműködést akar, és bünteti azokat, akik nem, lásd LMP, akkor pedig azt tudja mondani a DK, hogy »jó, akkor majd a szavazóitokat próbálom meg átcsábítani egy ilyen helyzetben«. Tehát

Gyurcsány Ferencék egy kifejezetten jó helyzetben indulnak neki az ellenzéki együttműködésnek,

mert az ő mondanivalója az, amit amúgy a pártokhoz egyre kevésbé kötődő ellenzéki szavazótábor leginkább hallani akar”

A politikai elemző szerint a négy jelentősebb ellenzéki politikai erő közül az MSZP a leggyengébb, a Momentum Mozgalom pedig – időként fej–fej mellett a DK-val – a legerősebb ellenzéki párt. Úgy véli, előbbi pártnak

fontos szerepe lehet 2022-ben

az ellenzéki együttműködésben. „Szerintem ma nehéz megmondani, hogy a Momentum az ellenzéki együttműködésben inkább a Jobbik, vagy a DK stratégiája felé menne el, vagy esetleg van olyan önálló stratégiája, amivel hatékonyan veheti fel a küzdelmet a többi ellenzéki párttal az együttműködésben. Ezt ma nehéz megmondani” – tette hozzá Török Gábor, aki szerint a pártstratégia kérdésében inkább megosztott lehet a formáció.