eur:
402.93
usd:
360.91
bux:
97065.84
2025. május 18. vasárnap Alexandra, Erik
Szabó Gábor, az országos választmány elnöke a Jobbik 16. országos kongresszusán a Budapest Kongresszusi Központban 2017. június 10-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Távozik a Jobbik pártigazgatója

Az egyik legfontosabb háttérembernek számító, nagy befolyással bíró Szabó Gábor helyét a leköszönő pártelnök, Sneider Tamás veszi át.

A Népszava értesülését Sneider Tamás megerősítette. A távozó pártelnök azt mondta: Szabó Gábor tizenhat évig töltötte be ezt a fontos tisztséget, érthető, ha valaki elfárad ennyi idő után. „Gábor saját maga döntött úgy, hogy nem kíván tovább pártigazgató lenni” - mondta.

A személyi váltást azzal indokolta, hogy miközben a Jobbik kommunikációja sokat javult, szervezettségét tekintve a párt – részben az Állami Számvevőszék által kiszabott súlyos büntetések miatt is – nagy lemaradásban van. Márpedig a parlamenti választáshoz közeledve egyre inkább lényeges, hogy a működés és a szervezettség is sokat javuljon.

„Szeretem a kihívásokat. Sokrétű személyiség vagyok, mondhatnám azt is, hogy valamilyen szinten mindenhez értek” – jellemezte magát Sneider Tamás, akinek új megbízatása egyelőre nem tekinthető hivatalosnak. A pártigazgató személyéről ugyanis az újonnan felálló elnökség fog dönteni, amelynek értelemszerűen ma még az összetétele sem ismert.

A pártelnöki poszt legfőbb esélyese Jakab Péter. (Tavaly még Varga-Damm Andrea is indult volna párt elnökségéért, most már csak az alelnöki pozícióra pályázik.) Jakab Péter a pártelnöki tisztség elvállalásához tavaly ősszel feltételeket szabott, például csak az általa megnevezett hat alelnökkel dolgozott volna együtt. Elvárását ultimátumként értékelték a pártban, kitört a "belső lázadás", a tisztújítást elhalasztották. Azóta rendeződtek a viszonyok, és Jakab is enyhített feltételein, többek között már nem ragaszkodik a hat saját emberhez.

A tisztújító kongresszust január 25-én rendezik.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.19. hétfő, 18:00
Szakáli István Loránd
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója
Nagy fejtörést okoz a kormányoknak a világformáló megatrend – Mit lehet tenni?

Nagy fejtörést okoz a kormányoknak a világformáló megatrend – Mit lehet tenni?

Ahogy világszerte gyorsul az elektromos járművek terjedése, a trendnek egyre jelentősebb hatása van az energiafogyasztásra, az olajkeresletre és az állami költségvetésekre is. Az EV-k 2024-ben már több mint 180 TWh áramot fogyasztottak, és évente 1,3 millió hordó olajat váltottak ki – a tendencia 2030-ra megháromszorozódhat. Mindez komoly adóbevétel-kieséssel jár, különösen a benzin- és dízelfogyasztásra kivetett adók terén, amit a villamosenergia-adók csak részben kompenzálnak. A kormányok ezért világszerte új adóintézkedésekkel – például útdíjakkal, súly- és regisztrációs adókkal, vagy az elektromos járművekre is kiterjedő ÁFA-val – próbálhatnak egyensúlyt teremteni a bevételek fenntartása és az elektromobilitás ösztönzése között. A cél: fenntartható, méltányos átmenet a tiszta közlekedés felé, társadalmi elfogadottság mellett. Vajon sikerülhet? Az IEA elemzése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×