eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Darák Péter, a Kúria elnöke az Országos Bírói Tanács alakuló ülésén a Kúria épületében 2018. január 30-án.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

A Hableány-ügyben nem alkalmazható a Kúria friss állásfoglalása

Visszamenőlegesen ugyanis nem hathat egy döntés - tette egyértelművé az InfoRádió Aréna című műsorában Darák Péter, a Kúria elnöke azzal kapcsolatban, hogy a Viking kapitányát hol szabadlábra helyezik, hol letartóztatják, mivel az óvadék megítélését mintha nem minden hatóság értelmezné ugyanúgy. Darák Péter beszámolt arról is, hogy 2011 óta a legnagyobb változás előtt áll a legfőbb bírói fórum.

Két olyan ügy foglalkoztatja a közvéleményt, amelyben a Kúriának fontos szerepe van, illetve lehet: az egyik a tavaly májusi dunai hajóbaleset, amelyben hol szabadlábra helyezik, hol letartóztatják a Viking ukrán hajóskapitányát - az óvadék intézményét mintha nem minden hatóság értelmezné ugyanúgy -, a másik pedig a gyöngyöspatai kártérítés ügye, ahol a kormány álláspontja nem jogi, hanem politikai, mondván, "igazságtalan" a börtönkártérítés.

Előbbi üggyel összefüggésben Darák Péter, a Kúria elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, a Kúria eljárt és döntést hozott, "mégpedig a legfőbb ügyész törvényesség érdekében előterjesztett indítványára. Ebben értelmezte az óvadék intézményének a kereteit. Itt nagyon határozott megállapításokat tett arról, hogy a bűncselekmény súlyának nagyon fontos szerepe van, és

ha általában a bűnügyi felügyelet alkalmazásának nincsenek meg a feltételei, akkor óvadékra sem kerülhet sor. Ennek a döntésnek azonban visszamenőleges hatása nincs,

az csak a jövőre nézve tartalmaz iránymutatást arra, hogy az óvadék jogintézményét a bírák milyen módon alkalmazzák" - fogalmazott Darák Péter.

Gyöngyöspata (folyamatban lévő) ügye is a Kúria előtt van.

"A jogsértés vonatkozásában van már lezárt előzmény, az egy 2015-ös ügye volt a Kúriának. Úgy került a Kúria elé, hogy az első- és a másodfokú bíróság megállapította, hogy jogsértés történt, egy spontán módon kialakult szegregáció fenntartása és eltűrése valósult meg. Az ítélet ellen a felperesek, a szegregáció sértettjei nyújtottak be fellebbezést, ebben további jogalapokat jelöltek meg a jogsértés megállapítására. A Kúria azonban nem osztotta ezt a kérelmet, így a minden más tekintetben jogerős és nem támadott ítéleteket hatályukban fenntartotta.

Az ügy ezen része tehát már megjárta a Kúriát. Ezután jogsértésre alapozva kártérítési keresetet terjesztettek elő. De

a kártérítés vonatkozásában a Kúria még nem döntött, és nem tehetem meg, hogy a döntést megelőzően bármilyen megállapítást tegyek az ügyben"

- mondta Darák Péter.

2011 óta a legnagyobb változás előtt áll a Kúria

Erről az Aréna című műsorban a Kúria elnöke elmondta: "egyrészt végleges döntés született a közigazgatási igazságszolgáltatásról, összefüggésben a közigazgatási fórumrendszerének átalakításával. A járási hivatali ügyekben tehát nem lesz fellebbezés, hanem közvetlenül a bíróságokhoz lehet fordulni. Ezzel együtt azon a nyolc törvényszéken, amelyeken korábban közigazgatási és munkajogi bíróságok működtek, ott a közigazgatási bírák törvényszéki bírókként fogják elbírálni ezeket az ügyeket elsőfokon."

A felemás helyzetű másodfokú ítélkezés, ami a Fővárosi Törvényszéken folyt, megszűnik, ezt a funkciót a Kúria veszi át

- mondta Darák Péter. "A Kúria tehát bizonyos közigazgatási ügyekben fellebbezési, illetve bizonyos ügyekben felülvizsgálati bíróság lesz. Ez azt jelenti, hogy a Kúria közigazgatási létszámát jelentősen növelni kell, hiszen a jelenlegi ügyszám duplájával kell számolni."

A másik jelentős változás, ami a polgári, a büntető és a közigazgatási ítélkezést is érinti,

a jogegységi panaszeljárás bevezetése.

"Az új eljárás azt célozza, hogy a Kúria tevékenységének súlypontja méginkább helyeződjön át a jogegységi szempontra, és egyre kevésbé működjön jogorvoslati bíróságként. Ha pedig jogorvoslati bíróságként működik felülvizsgálati ügyekben, már a felülvizsgálati eljárásban is jelenjen meg hangsúlyosan a jogegységi szempont."

Ezt a szerepet a jogalkotó úgy kívánja erősíteni, hogy viszonyítási pontként határozza meg a Kúria a 2012. január 1. óta hozott minden eseti döntését, vagyis új ügy elbírálásakor össze kell vetni a kialakítandó álláspontjukat a Kúria korábbi eseti döntéseivel. Ha ellentét l átszik az ügyekben, akkor azt jogegységi eljárással kötelező feloldani. Vagyis

"a Kúria is csak jogegységi eljárással térhet el a Kúria korábbi döntéseitől.

Amennyiben ez a probléma nem oldódik meg a felülvizsgálati eljárásban, akkor pedig jogegységi panaszeljárásra kerülhet sor, amelyben arra hivatkozással, hogy a Kúria eltérő döntést hozott a korábbi joggyakorlatától, egy újabb fórum kapcsolódik be, a Kúria-elnök vezette 9 fős jogegységi panasztanács. Az a feladata, hogy azt kontrollálja, egy ítélet megfelelt-e a korábbi gyakorlatnak vagy sem; amennyiben eltért a korábbi gyakorlattól, akkor az indokolt volt-e."

A reform fontos kiegészítő eleme, hogy az alsó fokú bíróságoknak indokolniuk kell, ha eltérnek a kúriai iránymutatáshoz való igazodástól.

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja, megtekintheti.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×