"Az űripar az egyik legfontosabb iparág lesz a jövőben. Magyarország számárára ez újabb fejlődési, kitörési lehetőség, fókuszában a második magyar űrhajós kiképzése és a Nemzetközi Űrállomásra történő felküldése szerepel, amelyet 2024-re reálisan megvalósíthatónak látunk az orosz Roszkoszmosszal való együttműködésben" - fogalmazott a magyar tárcavezető a sevillai rendezvényen.

Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy

ezen a héten Új-Zélandról felbocsátják a magyar űripar történetének második és harmadik műholdját, amelyek most először a mesterséges elektromágneses szmogot mérik a magas légkörben.

A további célok között szerepel, hogy 2024-ben Magyarország önálló műholdat állítson fölkörüli pályára. Emellett Oroszországgal együttműködésben magyar tudományos és mérési eszközöket fog feljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra 2024-re. Továbbá előkészítő szakaszban van egy űridőjárási misszió is, amelynek keretében mikroműhold-flottát építünk - tette hozzá.

Hangsúlyozta: Magyarország új külgazdasági és külpolitikai törekvései között szerepel, hogy újra kivegye részét a világűr békés célú felhasználásából. "Sajnos, Magyarország ebben az iparágban eddig nem volt tényező, dacára annak, hogy magyar vállalatok és magyar egyetemek nagyon sok és nagyon komoly kapacitást, szaktudást és technológiát halmoztak fel ezen a területen" - mondta, hozzátéve, hogy épp ezekre építve kívánnak most változást elérni.

Beszámolt a magyar kormány ennek érdekében hozott stratégiai döntéseiről, mint például a Külgazdasági és Külügyminisztérium portfóliójának kiegészítése az űrkutatás területével és egy

nemzeti űrkutatási alap létrehozása január 1-től.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy Magyarország jövőre ünnepli az első, 1980-ban végrehajtott magyar űrrepülés évfordulóját, amelynek alkalmából Budapest űrkutatási konferenciának ad otthont.