Az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását érinti a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása, amelyet másfél hetes halasztás után pénteken fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.

A képviselők 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Múlt hét kedden az előterjesztő emberi erőforrások minisztere kérésére - indoklás nélkül - halasztották el a javaslat zárószavazását.

A törvényalkotási bizottság egyetlen ponton változtatott az indítványon:

továbbra is lehetőség lesz második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a diák teljesítményét jegy helyett szövegesen értékelni.

A most elfogadott törvény alapján az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel bizonyos szempontoknak. Ilyen például az, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tananyagtartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben. A Nat-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalttól. Ez a rendelkezés a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A törvény rendelkezik arról is, hogy az óvodába járási kötelezettség alól csak a legindokoltabb esetben lehet felmentést kapni a gyermek ötödik életéve helyett a negyedik életévéig. Egy gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt - áll a szabályozásban. A jegyző - 2020. január 1-jétől azonban már egy a kormány által kijelölt szerv - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.

A magántanulói jogviszonyt szeptember 1-jétől az egyéni munkarend váltja fel, engedélyezése pedig intézményi szintről egy hatósághoz kerül az egységes jogalkalmazás érdekében.

A törvény kimondja: tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítésére határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető.

A módosítás tartalmazza, hogy a kormány rendeletben az intézményvezetők részére az intézmény méretétől függően további bérpótlékot és a munkateljesítménytől függően ösztönzési kereset-kiegészítést állapíthat meg.

A munkáltató a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógusnak, és ezek eredményes végrehajtásáért - a pedagógus illetményén felül - céljuttatás jár.

A jogszabály felsorolja, hogy a korábbi törvény mely passzusai vesztik hatályukat. Ide tartozik, hogy akiknek jogukban állt véleményezni az igazgatóválasztást - például az intézmény alkalmazotti közössége -, elvesztik ezt a jogukat, kikerül ugyanis a jogszabályból az "az e törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek és a fenntartó véleményének kikérésével" szövegrész.

A tankönyvellátás szabályait ezentúl nem önálló jogszabály, hanem a köznevelési törvény tartalmazza majd.

Fesztiválok

A jövőben a szervezőknek rögzíteniük kell a 25 ezer főnél nagyobb, belépőjegy vásárlásához kötött zenei rendezvények résztvevőinek személyes adatait - az erről szóló törvénymódosítást pénteken 128 igen, 48 nem szavazattal és kilenc tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

Az előterjesztés az adatrögzítés céljának a biztonság növelését tekinti:

a bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények megelőzését és felderítésének segítését, a bűncselekmények bizonyíthatóságát és a körözött személyek azonosíthatóságát, elfogásuk elősegítését.

A szervezőknek a jegyvásárlók nevét, állampolgárságát, születési idejét, nemét, a személyi okmányt kiállító államot és az okmányon szereplő arcképet kell rögzíteniük.

A fesztiválozók adatait 90 napig tárolják, ezt követően meg kell semmisíteni azokat. Az információkat írásos kérés alapján a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az ügyészség és a bíróság kaphatja meg.

Az adatokat a rendezvény helyszínén kell feljegyezni, de a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységről szóló törvény mostani módosítása lehetőséget ad a jeggyel rendelkezők adatainak előzetes rögzítésére is. Ez személyes megjelenés útján történhet vagy megfelelő adatvédelemmel rendelkező online felületen.

Az előzetesen rögzített adatokat a fesztivál helyszínén össze kell vetni a látogató okmányán szereplő adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a fesztiválozó adatait a helyszínen kell rögzíteni, az előzetesen megadottakat pedig azonnal törölni kell. Ugyancsak haladéktalanul törölni kell azoknak az adatait is, akik a rendezvény végéig nem léptek be a fesztivál helyszínére.

A módosítás a kihirdetést követő tizenötödik napon lép hatályba, azonban az elfogadott jogszabály tartalmaz egy átmeneti rendelkezést: ha az adatrögzítési kötelezettség teljesítése a szervezőnek aránytalan nehézséggel vagy költséggel jár, akkor 2019 végéig mentesül alóla.

Mentelmi jog

Felfüggesztette az LMP-s Demeter Márta képviselői mentelmi jogát az Országgyűlés.

A képviselők 131 igen, 52 nem szavazattal, kétharmados többséggel döntöttek a mentelmi jog felfüggesztéséről, amelyet Polt Péter legfőbb ügyész indítványozott Kövér László házelnöknél egy hivatali visszaélés ügyében indult büntetőeljárás nyomán.

A megalapozott gyanú szerint Demeter Márta közérdekből nem nyilvános adatokat adott ki.

Az ellenzéki politikus tavaly ősszel országgyűlési képviselőként a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos adatokról szerzett tudomást, majd azokat a közösségi oldalán közzétette azzal a valótlan megjegyzéssel, miszerint a honvédség a miniszterelnök közvetlen hozzátartozóját törvénysértő módon szállította. Demeter Márta a törvényi kötelezettségét megszegve, közérdekből nem nyilvános adatokat adott ki - közölte korábban a Legfőbb Ügyészség, amely szerint ez a cselekmény hivatali visszaélés bűntettének megállapítására lehet alkalmas.

A büntetőeljárás lefolytatására az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség.

Tavaly október 16-án Demeter Márta - aki akkor még az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának LMP-s alelnöke volt - írásbeli kérdésekkel fordult az illetékes miniszterekhez azt tudakolva, hogy a honvédség Airbusával miért utaztatták Orbán Viktor lányát. Kiderült azonban, hogy ilyen nem történt, valójában egy Orbán vezetéknevű magyar katona és családja utazott a gépen, engedéllyel.

A Fidesz az esetet követően Demeter Mártát feljelentette hivatali visszaélés és személyes adatokkal való visszaélés miatt, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult.

Az ügy folyományaként Demeter Mártát februárban a házelnök javaslatára a parlament felmentette bizottsági alelnöki tisztségéből és bizottsági tagságából, miután az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági felülvizsgálati eljárása során a képviselő személyében nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg.

Egyéb döntések

Változik az alapítvány fogalma, három lépcsőben az uniós szintre emelkedik a cigaretta jövedéki adómértéke és kedvezőbbé válik a sportcélú ingatlanok működtetése, miután az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükségessé vált módosítását. A képviselők 127 igen, 16 nem szavazattal és 42 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt.

A jövőben - a civiltörvény szerinti közhasznúság kritériumainak teljesülése esetén - külföldi alapítványok is igénybe vehetik a személyes illetékmentességet magyarországi vagyonszerzéseikkel és a Magyarországon kezdeményezett közigazgatási hatósági, bírósági eljárásaikkal összefüggésben.

A hatályos rendelkezések alapján csak a Magyarországon bejegyzett, tartós közérdekű célra alapított alapítványok kaphattak ilyen kedvezményt, de a szabályozást az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében kifogásolta. A törvényjavaslat indoklása szerint Magyarország ugyan a szabályozásban nem látja az uniós jog sérelmét, a letelepedés szabadsága megítélése szerint nem sérül, a jogvitát nem kívánja folytatni, ezért módosítja az alapítvány fogalmát az illetéktörvényben.

Jövőre emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adómértéke; az adó három lépcsőben, 2021. január 1-jére éri el az uniós adóminimumot.

A látvány-csapatsportban működő sportszervezetek pályázhatnak a saját tulajdonban vagy kizárólagos használatukban lévő sportcélú ingatlanuk üzemeltetési költségének támogatására, amelynek maximuma 300 millióról 600 millió forintra emelkedik.

Az energiahatékonysági beruházások adókedvezménye esetében módosult az elszámolható költségek köre: a kizárólag a beruházás, felújítás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése fog számítani.

Az országok között adóviták rendezését segíti, hogy az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosításával megteremtik egy új európai uniós, választottbíráskodásra is kiterjedő adóügyi vitarendezési mechanizmus kereteit.

Kiegészültek a tőkekivonás megadóztatásával kapcsolatos rendelkezések is. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tevékenységével összefüggésben pedig bővül a titoktartási kötelezettség alóli felmentés köre, hogy a jegybank az adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésekor, továbbá az engedélyezési és a piacfelügyeleti eljárásban is kérhessen adatokat a kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől.