Azt, hogy az albérletnek van-e biztosítása, javasolt már a bérleti szerződés megkötése előtt, illetve a feltételekről szóló tárgyalás idején tisztázni, hogy egy későbbi kár esetén elkerülhető legyen a vita a tulajdonossal – tanácsolja a FBAMSZ. Piaci adatok szerint a hazai lakásállománynak majdnem háromnegyedére kötöttek biztosítást, de az alkuszok tapasztalata az, hogy a bérbe adott lakásokat ennél kisebb arányban biztosítják.

Kevesen tudják, hogy amennyiben a bérelt ingatlant nem biztosították,

a bérlő is jogosult a bérbeadóval egyeztetett feltételek mellett lakásbiztosítást kötni

az ingatlanra, például az albérletre - hívta fel a figyelmet Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja.

A gyakorlatban többnyire a megosztott modell érvényesül, vagyis a tulajdonos rendelkezik az ingatlanra vonatkozó biztosítással (sok esetben társasház-biztosítás keretében), a bérlő pedig a személyes ingóságait fedezi egy másik biztosítással. Ez azért megfelelő megoldás, mert a biztosító csak a biztosítottként megjelölt személy vagyonára tud fedezetet nyújtani.

"Alapesetben" a kapcsolódó költségek is a megosztás szerint oszlanak meg a felek között, az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi fogalomkörébe, így azt

a főbérlő általában nem terheli tovább az albérlőre,

az ingóság biztosítási díját ugyanakkor a bérlő szokta fizetni. A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő által kötött lakásbiztosítás érdekmúlás miatt az évforduló előtt is felmondható - emelte ki Baksa Melinda.

Az alkuszok kalkulációi alapján

külön ingóságra 500-1000 forintos havidíj ellenében már lehet

olyan lakásbiztosítást kötni, amely akár több millió forint értékű, a lakásban található vagyontárgyra is fedezetet nyújt. Egy egyetemista esetében ez az értékhatár általában meg is haladja az albérletben található saját ingóság összértékét – közölte a FBAMSZ.