"Az elmúlt harminc év legkeményebb merülése volt"

– a tragédia másnapján mondta ezt az InfoRádióban Szathmári Zsolt búvároktató, a Havária Katasztrófa-elhárító Közhasznú Egyesület elnöke, aki merülésvezetőként irányította az akciót. "Borzasztóan nehéz körülmények vannak" – tette hozzá. A búvároknak életveszélyes körülmények között kellett merülniük az áradó Dunában, de mégsem a sodrás ereje, a látótávolság hiánya, vagy a hőség jelentette számukra a legnagyobb kihívást. Hanem az, hogy holttesteket kellett keresniük, mert erre a többségük nincs kiképezve. Ez testileg és lelkileg is kimerítette őket.

Hogy mennyire, azt Nyíri Iván, a Magyar Búvár Szakszövetség elnöke egy konkrét példával érzékeltette az ATV-ben. "Az egyik búvárunkkal, miután kijött az 1 óra 40 perces merülés után, és kihozta az áldozatot a kezében, körülbelül két órát beszélgettünk. Elmondta, annyira kimerült a víz alatt, hogy átölelve az áldozatot, lefeküdt az aljzatra, ott pihent meg, mert egyszerűen képtelen volt feljönni. Végül az áldozattal a karjában jött fel" – fogalmazott Nyíri Iván.

Szívbemarkoló volt, fogalmazott az ATV-nek Sopronyi Richárd, a Havária Katasztrófa-elhárító Közhasznú Egyesület búvárcsapatának tagja.

"Ott volt a koreai kislány, akit az anyjának az ölében találtak meg. Vagy az a rész, amikor engedték le a hajót és a drótkötelek hozzáértek a hajó harangjához és az megkondult. Szívbemarkoló jelenetek voltak"

– tette hozzá.

Ádám Tamás vezető ipari búvár három holttestet hozott fel a roncsból. Azt mondta az RTL Klubnak, hogy éjszakánként néha felriad az átélt szörnyűségek miatt. "(…) Egy ablakban találtam egy holttestet, egy kábel rá volt tekeredve, azt leszedtem róla és a felszínre hoztam.

Nem volt kötelességem felhozni, a TEK vezetői mondták, hogy ezt nekem kell eldöntenem. Hogyha képes vagyok rá, akkor hozzam fel, ha nem, akkor a katasztrófavédelem búvárai felhozzák.

Nem akartuk, hogy az áramlás elvigye a holttestet, azért tettük meg ezt" – idézte föl a történteket a búvár.

Nem mindenki szokott hozzá, hogy holttestet talál a víz alatt – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Vámosi Antal, az Ipari Búvárok Országos Szövetségének elnöke. "Egyrészt nagyon erős idegzetű búvárnak kell lenni, másrészt pedig, hozzá kell neki szokni, hogy a víz alatt valami szokatlant is fog észlelni, ezt a rutint viszont csak nagyon sok merülési gyakorlattal lehet megszerezni" – mutatott rá.

A búvárok most szabadságot kaptak, és megpróbálják feldolgozni az élményeiket.

Tisztában voltak azzal, hogy olyan körülmények között kell merülniük, amelyek között nem szabadna, arra viszont nem számítottak, hogy milyen érzéseket vált ki belőlük ez a munka, mondta az InfoRádióban Szathmári Zsolt merülésvezető búvár.

"Amikor beszélgettünk a mentésről, talán az volt a legnagyobb tanulság az egyes embereknek, hogy egy ilyen szomorú dolgot hogyan tudunk pozitívan lezárni. Úgy gondoljuk, hogy ezen a tragédián már nem tudunk változtatni,

de találtunk apró pozitív dolgokat, amikbe bele tudtunk kapaszkodni. És ez mindenféleképpen a közös munka volt"

– emelte ki Szathmári Zsolt.

Azért kell egymásból erőt meríteni, mert ebben a munkában ritka, hogy élő emberen tudjunk segíteni – tette hozzá a búvárok merülésvezetője. "Ezek a negatív érzések – érdekes módon – utána motiválnak is bennünket. (…) Ezek az érzések vezérlik azt is, hogy újra vissza tudjunk menni a vízbe, és akármennyire is durva, meg akármennyire is félelmetesnek tűnő, de meg tudjuk oldani" – magyarázta.

Hajdu János, a hajóroncs kiemelését irányító Terrorelhárítási Központ főigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a TEK, a katasztrófavédelem és a honvédség búvárai megfelelő kiképzést kaptak, ezért nekik nincs szükségük pszichológusra a történtek feldolgozásához.

"A civil búvároknál én nem kaptam visszajelzést ezzel kapcsolatban. Én azt láttam, hogy a feljövetel után, és a másnapi munkavégzés során semmi nem történt. Ugyanúgy mentek és ugyanúgy tették a dolgukat. Senki nem kérte a felmentését, pihentetését. Igazi, nagyon kemény csapat volt. Indokolt lehet, de nem tudok róla, hogy ilyen történt volna" – ismételte meg Hajdu János.

A Magyar Pszichológiai Társaság Katasztrófa-pszichológia Szekciójának krízisintervenciós pszichológusai felajánlották a segítségüket a Hableány-katasztrófa búvárainak és a magyar áldozatok családtagjainak – tájékoztatta az InfoRádiót Lénárt Ágota, a szekció társelnöke.

Ide kattintva elérhető az összes cikk a tragikus hajóbalesetről.