A folyó medre folyamatosan mélyül, emiatt csökken a talajvíz szintje a környező földeken. Ha nem lassítják a folyót, akkor a mellékágak kiszáradnak vagy holtágakká alakulnak. Itt az élővilág is megváltozik, ám a meder mélyülése a mezőgazdaságra is hat. A csökkenő talajvízszint miatt gyakoribbá válnak a száraz időszakok, és ha ez állandósul, öntözni kell majd a termőföldeket.

A természetvédők azonban újra kanyargóssá tennék a folyót, és ez megállíthatná a meder mélyülését, ezért felvásárolnák a földeket a folyó partján. Ausztriában már elkezdték felvásárolni ezeket a területeket - írta a sonline.hu a hellovidek.hu írása alapján. Ha a folyó ökoszisztémája javul, az érvényesül a magyar oldalon is, nyilatkozta Györfi Emőke, a WWF Ausztria projektfelelőse.

"Végre egy jó irány!"

– nyugtázta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke a terveket. "A meglévő és a tervezett vízierőművek miatt egyenesítették ki a folyót, ám a mérnökök azt mondták nekem, ha arra kapnak utasítást, könnyen újra kanyargóssá tehetnék a Drávát. Mi minden fórumon azt hangoztatjuk, hogy földeket kell venni, és hagyni kell kanyarogni a folyót. Ez sok problémát megoldana. Egyelőre nem tudunk olyan hazai forrásról, ami segíthetné a felvásárlást, itt Magyarországon ez még csak álom" – tette hozzá Toldi Miklós a Sonline-nak nyilatkozva.

A Dráván sok halfaj már veszélyeztetett, mert a mélyülő folyó vize nem tölti fel a mellékágakat, és itt megszűnnek a halbölcsők, vagyis az ívóhelyek.

A madarak közül a zátonyokon fészkelő kis csér, kis lile vagy a küszvágó csér élőhelye is veszélyben lehet. A természetvédő szerint a jogszabályi védelemmel nincs gond, de a betartatásra több figyelmet kéne fordítani.