eur:
411.28
usd:
395.86
bux:
79220.42
2024. november 22. péntek Cecília
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. február 18-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A nagyszülői gyedről vitáztak a parlamentben

Kedden kezdte el tárgyalni az Országgyűlés a családvédelmi akcióterv egyik elemével összefüggő törvénymódosítást. Jövő év január 1-jétől gyedre mehetnek a munkapiacon aktív nagyszülők bizonyos feltételek teljesülése esetén. Az ellenzéki vezérszónokok elsősorban a jogosultak körének bővítését szorgalmazták a parlamenti vitában.

A nagyszülők és az unokák közötti kapcsolat szorosabbá tételének tekinti az úgynevezett nagyszülői gyed bevezetését az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyi államtitkára. Az előterjesztés parlamenti vitájának kezdetén Novák Katalin kifejtette: a jövőben lehetőség lesz arra, hogy a munkaerőpiacon aktív nagyszülő az unoka kétéves koráig – ikrek esetén hároméves korig – otthon maradhasson a gyermekkel. Feltétel, hogy a születést megelőző 2 éven belül legalább 365 napig biztosítottnak, tehát aktívan dolgozónak kell lennie a nagyszülőnek.

A nagyszülői gyed átlagfizetés esetén 208 ezer forint havi támogatást jelent. Emellett is dolgozhat a nagypapa vagy nagymama, de csak abban az esetben, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Nyugdíjas ugyanakkor nem lehet.

Miután a szülő nyilatkozott arról, hogy lemond a gyed-ről, így sem ő sem más nem kaphat ezek után gyermekgondozást segítő ellátást. Feltétel, hogy a gyermek gondozása a szülő háztartásában történjen, tehát ott kell élnie.

Novák Katalin közölte, a nagyszülő több unoka után többszörösen is igénybe veheti a gyedet, amely a nyugdíj szempontjából jogosultsági időnek számít. Az államtitkár bízik abban, hogy a törvényjavaslat elfogadásával ismét tudnak egy lépést tenni a családbarát Magyarország irányába.

A magyar emberek többsége igent mond a biztonságos Európára és a védelmező Magyarországra

– jelentette ki a Fidesz vezérszónoka, aki kutatásokat idézve azt mondta: a mai családokban rendkívül fontos a nagyszülők szerepe, akik rengeteg tudást adnak át unokáinak. Selmeczi Gabriella jelezte: Európában nálunk fordítják a legnagyobb összeget családtámogatásra. A nagyszülői gyed bevezetése 1,3 milliárd forint kiadást jelent az államnak.

A Jobbik két vezérszónoka támogatandónak nevezte a kezdeményezést, ám módosításokat javasoltak azért, hogy szélesebb kör vehesse igénybe azt. Z. Kárpát Dániel szerint a javasolt keretösszeg öt-tízszeresét kellene a programra fordítani, hogy azt minél többen vehessék igénybe. Stummer János pedig az otthoni és a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását hiányolta. A javaslat kihagyja a már nyugdíjban lévő, özvegyi nyugdíjban vagy ápolási díjban részesülőket a kedvezményezetti körből – tette hozzá. A jobbikos politikus azt is indítványozta, hogy az egyedülálló szülők esetében a nagyszülői gyedet másfélszeres szorzóval számolják.

A 2010 óta zajló családbarát fordulatról beszélt Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka, hangsúlyozva azt, „ez nem egy lezárt folyamat”. Visszautasította ugyanakkor azokat az ellenzéki kijelentéseket, hogy túlságosan szűk kört érintenek a családtámogatások. Minden gyermeket nevelő család élhet valamely családvédelmi intézkedés biztosította lehetőséggel.

Növekvő halálozás, és csökkenő élve születési statisztikákat sorolt az MSZP vezérszónoka a tavalyi adatokat ismertetve. Ráadásul minden hatodik gyermek külföldön születik – tette hozzá. Korózs Lajos arról beszélt, hogy a nagyszülői gyedről szóló előterjesztés feltehetően jóval szűkebb kört érint, mint amit sokan elsőre gondoltak. Szerinte ugyanis ez csak akkor jelenthet megoldást, ha valamilyen oknál fogva nincs bölcsődei hely a gyereknek, a nagyszülőnek pedig nem jelent gondot, ha otthagyja a munkáját, a szülőnek pedig az, hogy nem ő kapja a pénzt.

A Demokratikus Koalíció vezérszónoka arra szólította fel a kormányt, hogy terjesszék ki minden nagyszülőre a javaslatot.

Arató Gergely közölte: nem a célban van vita a kormány és az ellenzék között, hanem a módszerekben. „Miért csak azok a nyugdíjasok kaphatják meg ezt a támogatást, akik nincsenek nyugdíjban?” – tette fel a kérdést. A DK-s politikus hozzátette: míg 2008-ban több mint 99 ezer gyermek született, addig 2018-ban 89 800, azaz majdnem tízezerrel kevesebb.

Szintén a jogosultak körének bővítését sürgette az LMP-s Demeter Márta. A jelenlegi konstrukció csupán olyan családoknak nyújt valódi segítséget, melyek tagjai közel laknak egymáshoz. Mivel egyre később várnak gyermeket a párok, így számos nagyszülő el fogja érni a nyugdíjkorhatárt, mire megszületik a gyermek.

A független Dúró Dóra is támogatta a nagyszülői gyedet, de szerinte ez nem fog érdemi változást hozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×