Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Nyitókép: Pixabay

Miért küldik ki a vizitelő orvosok a szülőket a kórtermekből?

Ezzel a kérdéssel kereste meg az InfoRádiót két hallgató, mert azt tapasztalta, hogy több helyen az összes szülőt eltávolítják a gyerekek közeléből, amikor elkezdődik a vizit, tehát jóval azelőtt, hogy az orvos odaér.

A Bethesda Kórház főigazgatója ezt helyteleníti, Velkey György szerint a szülők ideiglenes távollétére adatvédelmi és betegbiztonsági okokból szükség van, de csak a vizsgálat idejére.

Jelentős kulturális változás zajlik a kórházakban – hangsúlyozta a főigazgató. Míg egy évtizede egyáltalán nem mehettek be a szülők, most már bent tartózkodhatnak. "Minden azért nagyon gyorsan nem tud változni, a teljesen jogos szülői, anyai igények ellenére sem" – fogalmazott Velkey György, hozzátéve: a titoktartást muszáj betartani a viziteken.

Mivel azonban legtöbbször nem egyágyas kórtermekben vannak a gyermekek, ezért erre az időre el kell hagynia a helyiséget a többi szülőnek

– magyarázta.

A Bethesda Kórház főigazgatója kiemelte: a szülők igénye jogos, így az intézmények próbálnak megoldást találni a felmerülő problémára. A helyes megoldás mindenhol az lenne, hogy ha csak akkor kellene kimennie a szülőnek, ha az adott kórteremhez ér a vizit, nem pedig annak kezdetétől ácsorogni a folyosón – vélekedett a szakember.

Többféle vizit van, kell megbeszélés a szülő nélkül is

Az ágy mellett zajló viziteken kívül az ülőviziten például az orvos, többféle szakember (pszichológus, gyógytornász, fizikoterapeuta) és a beteg egymás között beszéli meg a páciens állapotát és lehetséges kezelését. Ezt a mélyebb szakmai konzultációt többnyire a krónikus betegeknél alkalmazzák, vagy hosszabb kivizsgálásról a változásokat tudják követni.

Az osztály jellegéből adódóan az ágy mellett is történhet a vizit, és ez valóban elsősorban a szakemberek közti megbeszélést szolgálja a beteg jelenlétében, a rajta tapasztalható jelek ismeretében - mondta Velkey György.

"Különválasztható a fentiektől, de az is egyfajta vizitnek tekinthető például egy gyerekkórházban, amikor a szülő, a gyermek és a szakemberek együtt beszélik meg a helyzetet. Amikor a szülőt kiküldik a vizitről, akkor ezekre a mély átbeszélésekre szükség van, nem szabad erre az időt sajnálni.

Igenis kell időt és lehetőséget hagyni a szakembereknek, hogy a szülő jelenléte nélkül beszéljenek meg orvosi kérdéseket, a gyerek körüli tennivalókat. Ugyanilyen fontos, hogy erről teljes tájékoztatást kapjon a szülő vagy az a családtag, akinek erre jogosultsága van."

Ez a kettő azonban különválasztható - hangsúlyozta a szakember.

A poroszos rend lazulni látszik a kórházakban is, de az egészségügyben nagyon fontos a rend, például a betegbiztonság miatt is, a nagy nyüzsgés és a sokkal nagyobb családi jelenlét miatt ez veszélybe kerülhet - mondta Velkey György, hozzátéve, a döntéshozatali rendnek is meg kell maradnia az új körülmények között is.

Ha a szülőknek a kórházakkal ilyen jellegű nézetkülönbségeik vannak, érdemes nekik a másik oldalt is szem előtt tartani,

"a kórházi viselkedési rend és az ott kialakult szabályok mögött ugyanis a betegbiztonság és a működési rend a védelme van".

Mindezekhez a szakember hozzáteszi: a poroszos rend bizonyos helyeken ezt a betegbiztonságot hangsúlyozza túl, de meg lehet találni azokat a pontokat, amelyek a nagyobb nyitottságot lehetővé teszik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×